Curva Sud Ungheria

Elődöntő az olasz kupában! - Milan-Carpi 2-1

2016. január 14. - dani027

Egy jó első félidőt követően a Milan kis híján belealudt a mérkőzésbe, de ezzel együtt legyűrte a Carpit és bejutott a legjobb négy közé az olasz kupában, ahol egészen biztosan nem élvonalbeli csapat lesz az ellenfél. A mutatott játékkal nem, az eredménnyel azonban elégedettek lehetünk, Mihajlovics pedig egyelőre megőrizte az állását. 

Habár alapvetően nem szoktam különösebb jelentőséget tulajdonítani a sajtó szerinti ultimátumoknak, abban ezúttal bizonyos voltam, hogy a tét valóban Mihajlovics állása. A bajnokságban mutatott teljesítmény is kínos helyenként, de ha az olasz bajnokság egyik leggyengébb csapata ellen sem sikerül továbbjutni az olasz kupában, akkor semmilyen érvet nem lehetne felhozni az edző megtartására. Ez a szégyen végül nem is történt meg, köszönhetően a jó első félidőnek, ahol a Milan úgy játszott, ahogyan azt az egész évben várná az ember. 

Ha kellett, akkor határozottan letámadott a Milan, ha úgy adódott akkor pedig lezárta a területet a Carpi támadói előtt. Összesen egy szituációra emlékszem, ami veszéllyel kecsegtetett, de végül a Zapata ellen elkövetett szabálytalanság miatt már csak a sípszó után lőtt Abbiati kapujába Kevin Lasagna. 

Sokszor gondban van az ember, amikor Milan meccsről kell legjobbat választani, de ezúttal szerencsére nincsenek ilyen gondok. Carlos Bacca egyszerűen zseniálisan futballozott, olyan önbizalommal amit jó volt látni. A kezdeti jó meccsei után újabban Baccának is egyre több olyan találkozója van, ahol viszonylag sok lehetőséget ront el, rossz döntéseket hoz vagy görcsösnek tűnik. És aztán mindezek után csinál egy ilyet.

Valahol az az őrültségnek egy foka, amikor két rossz meccs után megérkezel az olasz kupába, ami elméletileg a csapatod szezonját megmenthetné, majd a ziccert ahelyett, hogy szépen begurítanád, inkább rabonázva értékesíted. De többek között az ilyen őrültségek miatt is szerethető játékos Bacca és elképzelhető, hogy ez a jól sikerült pimaszság az önbizalmát is megdobja majd. Mindezt ráadásul egy tipikus Baccás elfutással és egy tökéletes centerezéssel egészítette ki, Niang pedig 1-2 trükköt elleshetett a kolumbiai társától, ugyanis meglepően higgadtan fejezte be a ziccert.

Itt jön az a pont, ahol a leggyengébb játékosról kellene írni és ha az első félidőt venném alapul, akkor ilyen nem lenne. Csakhogy a folytatásra lényegesen dekoncentráltabb és enerváltabb Milan jött ki, mintha a mérkőzést gyakorlatilag már meg is nyerte volna a csapat. Pedig nagyon nem, a Carpi tett arról, hogy a kellemesnél picit izgalmasabb legyen a vége, Mancosu találatával sikerült szépíteni. Mondhatni csapatmunka volt és nem is szeretném egyetlen ember nyakába varrni a gólt de ettől függetlenül De Scigliót emelném ki. Nem nagyon akad olyan Milan szurkoló, aki ne látta volna benne egy korszakos játékos ígéretét, még szakportálokon is a korosztályának legnagyobb tehetségei között emlegették. Aztán fejben valahol elcsúszott a jó szezonját követően és a válságból azóta sem jött ki, ellenben egyre mélyebbre csúszik a gödörben. Olyan érzésem van, mint amikor az aktuális Windows elkezd lelassulni és előbb vagy utóbb szoftverfrissítésre van szükség. De Sciglio fejben és már testben is egyre lassabbnak tűnik, elég megnézni amikor olvasni próbálja a játékot - döbbenetes, hogy 2-3 lépéssel a támadó mögött jár - és úgy futja le bárki ahogyan a 39 éves Favallit sem anno. Ezekből jön össze számtalan felesleges szabálytalanság, ami a rossz ütemérzékből származik, valahogy mindig sikerül megtalálni azt a pontot, amikor a labdát már nem találhatja el.

Mihajlovics teljesítményén is érdemes picit elidőzni. A szerb az első félidőben jó munkát végzett, sikerült annyira feltüzelni a játékosokat, hogy már ott megnyerjék a meccset. Teljesen más lett volna a meccs képe ha a szokásos, enervált stílusban lép pályára a Milan és már korán elhiszi a Carpi, hogy meglehet az elődöntő. Az azonban továbbra is létező probléma maradt, hogy Mihajlovics Milanja képtelen egymás után két jó félidőt játszani. Már amennyiben a Roma meccs 2. félidejét és a Carpi 1. félidejét nem számítjuk annak. Tendencia, hogy vagy az első félidő gyenge - vagyis képtelen volt előzetesen felkészíteni a csapatát -, vagy a kezdés erősebb és utána jön a gyors visszaesés - vagyis nem látja át miért volt jobb a csapata. Ezt súlyosbítja a cserékkel, amiknek összességében nem sok értelme volt. Ok, a fáradó Niang helyére kellett egy friss erő, és mivel más opció nem akadt, így Boateng is megfelelt volna a célnak. Bár a ghánai az égvilágon semmit nem tett hozzá ezúttal, a nagyobb problémát nem is benne, hanem a Kucka-Bertolacciban látom. Ha valamit sikerült megtanulni Bertolacciról, akkor az két dologban nyilvánul meg: 1. a védekezése egyáltalán nem jó 2. labdatartásban sem az igazi, rengeteg érthetetlen pontatlan passza van. Őt behozni olyan helyzetben, amikor a jó középpályás védekezés kulcsfontosságú, kevés logikát hordoz magában. Értem, hogy kevés a lehetőség a padon, de ennek egyszerűen nem volt értelme és végül változást sem sikerült elérni vele, igaz szerencsére baj sem lett belőle. 

Az olasz kupa hétfőn folytatódik, amikor kiderül, hogy a Spezia vagy az Alessandria lesz-e a Milan ellenfele, addig is itt az összefoglaló, benne Bacca gyönyörű megmozdulásaival. 

A bejegyzés trackback címe:

https://curvasudungheria.blog.hu/api/trackback/id/tr298271140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása