A vásárnapi ebédre legkedvesebb pajtásainkat, a Genoát várjuk asztaltársaságunkhoz érdekegyeztetésre, hogy megpróbáljuk feledtetni az előző fordulóban elkövetett 1 pontos formagyakorlatunk okozta sokkot. Voltak idők a szezonban, amikor már azt is tudtuk értékelni, ha legalább látszott a pályán győzelmi szándékunk, emiatt megoszlik a nép, hogy összességében mégis mekkora kudarcként is kellett ezt megélni. Én biztos, hogy abba a halmazba tartozok, akiket hatalmas csalódottság fogott el és megbocsájthatatlan hibának címkézik, viszont vannak, akik őrültnek tartanak emiatt. Ki így, ki úgy, ezt itt zárjuk is le, mások vagyunk, másképp éljük meg, de egy dolog biztos: ezt a felvezetőt tudtam volna sokkal felfokozottabb állapotban is írni, mint amilyenben most tengődök.

Javítani ugyan lehet a kedélyállapotomon egy győzelemmel, de egyrészt ezt a meccset több okból is nehezebb lesz megnyerni, mint az előzőt, amit ugye nem sikerült, másrészt az ott elhullajtott pontokat nem ezen az eseményen lehet visszahozni. 12 pontot bukott saját pályáján a Milan a szezonban, eggyel kevesebbet, mint például az üldözött Inter, alig többet, mint a Roma és a Fiorentina, mégis jelentős a különbség, mert a Rossoneri egyedül a Napoli által elkövetett mészárlás alkalmával elvesztett 3 ponttal nem kell csak elszámoljon, a másik kilenccel - az Atalanta, a H. Verona, a Bologna és az Udinese ellen – nos, azzal nagyon is! Ezeken a meccseken múlik a végső elszámoltatásnál, hogy meddig jutunk, mint ahogy most is tökéletesen látszik a tabellán, ezeknek a hazai pályán elkövetett hibáknak az ereje!

Az Il Grifone sorozatban harmadik olyan ellenfelünk, aki annak a bizonyos kieső zóna előtti elég jól összerázódott mezőnynek a tagja, egyelőre biztonságos távolságra a piros vonaltól. Utolsó 5 fellépésükön 1-1 győzelem (Palermo 4-0) és vereség (Juventus 0-1) mellett 3 döntetlent és 5-2-es gólarányt könyvelhettek el, otthonról kimozdulva kiegyensúlyozottan gyengék, az 1-4-7-es idegenbeli mérlegük, majd kétszer annyi kapott (17), mint rúgott (9) góljuk a legtöbb csapat számára kényelmes ellenféllé teszi őket. Hogy a Milan számára is az lesz-e az nagy kérdés, mert itt számtalan egyéb szempontot is figyelembe kell venni.

Először is, ha már olyan jól belenyúltunk a múlthéten, hogy megjegyeztük, feltűnően kevesebb sérülés van mostanság, kaptunk is rögtön a nyakunkba néhányat, hogy aztán Dani027 barátom elelmélkedjen Bacca fontosságáról, mert mi nem vagyunk babonásak, kockáztatva ezzel, hogy ő is kiszáll pár meccsre emiatt! :) Aztán ott van ugye a Cerci-Suso faktor, két masszívan bizonyítani akaró emberke, akik még alig pár hete Milan mezben pózoltak és biztos nem lesznek vevők a Galliani-Preziosi féle elképzelt barátságos meccsre. Igaz, pont ez a két játékos az a tényező is, ami most a barátságkártyát a mi kezünkbe helyezi és bár talán önmagunkban is képesek vagyunk legyőzni őket, nem kizárt, hogy ki kell játszani. Ez az okfejtés ugyan nagyon távol áll az én értékrendemtől, de nem lepődnék meg, ha valami hasonló formában épülne fel ez a mérkőzés!

Ellenfelünk legveszélyesebb embere, az elvileg általunk is hírbe hozott Pavoletti, a maga 10 góljával, neki köszönheti a Genoa, hogy jelenleg biztonságos távolságra van a kiesőzónától és ő az egyik, aki nem szerepel ellenünk sérülés miatt. A gólpasszok tekintetében azt illik megjegyezni, hogy nincs egy kiugró passzfelelős, szépen eloszlik a később gólt érő átadások száma csapaton belül, de itt is örömmel konstatálhatjuk, hogy a griffek két asszisztok tekintetében is meghatározó játékosa Rincón és Ansaldi sem fog vasárnap ebéd után futkorászni a San Siro gyepén.

Ha tehetik, következetesen hagyatkoznak állandó kezdő 11-ükre, az agresszív vonalat képviselik, megpróbálják az ellenfél térfelén kontrollálni a játékot, használva a széleket és a letámadásokat. Jól sáfárkodnak a megszerzett előnyükkel, 1 esetben kaptak ki, amikor ők szerezték az első gólt, hazai pályán a Carpi ellen 2-1-re. A fejpárbajok ugyan általánosságban erősségüknek számítanak, a védekező pontrúgásokkal komoly zavart lehet nálunk okozni és szerencsére a helyzetek értékesítése sem az a pont, amiben olyan, hej de jól szerepelnek.

A Milan háza táján elkezdtek gyülekezni a viharfelhők, Kucka kiszállt egy időre, helyét minden bizonnyal az ebben a felállásban poszt nélküli Bertolacci veszi át újra, Niang és Bonaventura játékára van némi sansz, de talán nagyobb esély mutatkozik arra, hogy idén először a Bacca-Balotelli csatárpárossal induljunk neki a mérkőzésnek, sőt a Gazzetta egyenesen Boatenget is a kezdőbe jósolta még hét közepén Jack helyére - azóta már Bonaventura és Niang szereplése is jóval valószínűbb, az orvosi vizsgálatok alapján akár kezdhetnek is. Ha nem így lesz, akkor mivel borítékolható, hogy egyik beszálló sem fogja végig bírni a 90 percet és Bertolaccival az oldalán Montolivo is veszíteni fog a hatékonyságából még akkor is kutya kemény meccs elé nézünk, ha az ellenfél legmeghatározóbb játékosai közül többen is hiányozni fognak. Illene a 60. perc környékéig eldönteni a kérdéseket, ha 3 ponttal szeretnénk zárni a mérkőzést, mert a meccs utolsó szakaszában már elég nehezen képzelhető el, hogy olyan erőt leszünk képesek a pályára tenni, amivel a magunk javára tudnánk fordítani az eredményt.

A csapat körüli légkör sem éppen az ideális állapotokat tükrözi, összesűrűsödtek a csúnya dolgok rendesen a klub felett pillanatok alatt. Nem elég a sérüléshullám, hogy a Bee vonal végleg elhalványulni látszik – már amennyiben nem egy hatalmas szemfényvesztés volt az egész - Galliani szégyenteljes, elfogadhatatlan pontvesztésről beszél párhuzamosan a Bajnokok Ligája helyezés lehetőségével, Miha gratulál játékosainak teljesítményükért, ugyanakkor még abban a mondatban elismeri mekkora lehetőséget szalasztott el a csapat és végül a Luiz Adriano sztori is a már elég kellemetlen kategória, ami abban ki tetőzne is, ha kezdene a brazil, lőne egy gólt, osztana egy gólpasszt és azzal a mozdulattal el is köszönhetnénk tőle, mert a kínaiak azonnal emelnének a téten.

Úgyhogy az előjelek nem jók, talán úgy pontosabb, hogy felemásak, a csapat azért előre lépett összességében, otthon játszunk és az ellenfél se a legnehezebbek közül való, főleg kulcsembereik hiányában, akikből minden csapatrészükre jut egy-egy a legutolsó védelmi vonalat, a kapust leszámítva. Mindent összevetve egy szoros győzelmet engedek meg magamnak tippként, de ennek alapfeltétele, hogy mi lőjük az első gólt. Ha nem így lesz, akkor a 3 pontnak jó eséllyel lőttek.

Jó hír, hogy mérkőzést vasárnap 12:25-ös műsorkezdettel a DS2 élőben sugározza, így nyugodtan lehet olyan ebédet választani, aminek akár több evőeszközzel is nekieshet az ember, mert nem kell az egyik kezét folyamatosan az egéren tartani, streamről streamre ugrálva. Akiknek mégis az online megoldás a prioritás, azok ITT találnak maguknak megfelelőt.