Szándékosan késtünk a pénteki rangadó beszámolójával, mivel kivártuk, amíg lenyugszunk annyira, hogy a poszt ne csak a "csaló Juve", "buzi Juve", meg hasonló rigmusokból álljon össze. A címben mégis Donnarumma szavaiból ("Non è possibile, sempre loro", vagyis nyersebb fordításban "Ez nem lehet igaz, mindig ők") egy részlet található, és mindenki tudja nagyon jól, hogy miért. Valószínűleg még egy semleges olvasó is megérti, már amennyiben vannak egyáltalán ilyen olvasóink. Ugyanis az a bizonyos, 95. percben megadott büntető a Juve javára ismét az a kategória, amelyet Olaszországban csak nekik fújnak be (a videón Graziano Cesari ex-FIFA bíró magyarázza, hogy ez bizony nem 11-es):

A találkozó előtt papíron az Öreg Hölgy volt a toronymagas favorit, az a rekordbajnok, aki a legutóbbi 5 szezon aranyérmese, aki az idei pontvadászatot is simán vezeti, aki jelenleg egyértelműen Olaszország legerősebb klubja nagyjából minden téren, akinek 30 meccses győzelmi sorozata volt hazai pályán Serie A mérkőzéseken. Az ellenfél pedig (maradjunk ennyiben) az évek óta küszködő, de magára még nem találó Milanunk. Minden a hazai siker mellett szólt, még akkor is, ha a szezonban már kétszer sikerült borsót törni az orruk alá, és a januári kupameccsen is nehézkesen sikerült győzni ellenünk.

A korrektség nevében szerintem nem lenne mellébeszélés azt állítani, hogy a meccs képe alapján abszolút megérdemelt a rabruhások sikere, csak Donnarumma és a saját játékosaik pontatlansága állította meg őket abban, hogy sima hazai győzelem szülessen. A hazaiak irányítottak a meccs nagy részében, nekünk többnyire a másodhegedűs szerep jutott, egyetlen játékosunkat kivéve. Donnarumma ugyanis átvette a prímás szerepét, és eddig karrierje talán legjobb produkcióját nyújtotta péntek este.

Természetesen a csapat többi tagját sem hagyhatjuk ki, küzdöttek becsülettel a srácok, ezzel nincs is gond, de sajnos a két keret közti különbség kijött, még ha nem is nagyon látványosan. Ki kell emelnem azonban a Mesterünket, Montellát, szerintem hibázott, amikor ismételten a fogalmatlan Bertolaccit kezdette Kucka kárára, vagy amikor az izomproblémákkal küszködő Bacca helyére középpályást hozott be, mert, habár nem lett volna olyan rossz ötlet a középpályát kicsit stabilizálni, így a támadási szándékok jó részét feladta, Deulofeut és Ocampost hagyva ere a feladatra. Szerintem Lapadulat kellett volna hozni Bacca helyére, és Ocampos helyére Kuckat, így a gyengén teljesítő argentín helyett egy jóval harcosabb csatárunk is lehetett volna a pályán  Deulofeu mellett, és a középpálya is meg lett volna szilárdítva.

A Lega Serie A hivatalos honlapjáról néhány statisztika a meccsről: labdabirtoklás: 59%-41%, védések: 2-11, lövések 22-5, kaput eltaláló lövések 15-3, gólhelyzetek: 18-3, és lehetne még ragozni, de, bármilyen szögből próbáljuk nézni, az egészből az jön le, hogy bizony nem érdemtelen a zebrák győzelme, a pályán látottakból megítélve. Viszont a focit nem érdemekre játsszák, hanem gólokra, és bizony abban 1-1 volt az állás, a sok hazai lehetőség ellenére, egészen addig az ominózus 95. percig, amíg Davide Massa megadta a kegyelemdöfést a Milannak. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy addig a pillanatig volt néhány számunkra kedvező ítélete is a sípmesternek. Volt szerencsém az olasz Sky Sportson nézni a találkozót, ott Costacurta, Vialli, és egy bírószakértő voltak a meghívottak, egyhangúan állították, hogy még az első félidőben egy Zapata - Dybala párharcnál egész nyugodtan büntetőt fújhattak volna a Bianconeri javára, illetve Bacca is annyira egyvonalban volt Benatiaval az egyenlítő találatnál, hogy, ha lest int a partjelző, sokat nem lehetett volna vitatkozni vele.

Az a kibaszott mindent eldöntő 11-es meg... A kép egészét nézve egy egészen peches eseménysorozat számunkra. A 93. perc vége, Asamoah tör előre, Poli becsúszik, de amikor látja, hogy nem tud szerelni, a lábát visszahúzza, tartva egy esetleges sárga laptól. Pedig jobban tette volna, ha bevállalja a lapot, mert így Sosa csúszik be, ő is ütemet téveszt, de nála már villan a sárga, ez már a második, és mehet zuhanyozni (meggyőződésem, ha Poli bevállalja ott a lapot, akkor marad az 1-1, de nem hibáztatom Andreinhot érte, mert honnan tudhatta, hogy mi fog következni?). Sosa meg szép nyugodtan lesétál, a spori erre, eléggé jogosan, tegyük hozzá, még rátesz egy fél percnyit a már megítélt 4 perc hosszabbításra, közben a Juve kihagy még két ziccert, majd Lichtsteiner egy beadásnál kézen találja De Scigliot, ez a vakegér meg gondolkodás nélkül befújja a büntetőt. Itt szakadt el valószínűleg minden rossonerónál a cérna, és jogosan. Itt bizony bőven elférne néhány káromkodás, a bírók, meg Juve, meg a Juve drukkerek irányába, de sajnos ezzel nem változik semmi, úgyhogy szép nyugodtan annyit mondanék, hogy a kurva anyját az összesnek! Miért kell mindig megkapják a segítséget, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék? Abszolút semmi nem változott volna, ők ugyanolyan simán maradnak első helyen, ugyanolyan simán bajnokok lesznek, számunkra viszont igenis sokat érhet az a bizonyos egy pontocska, a morálról ne is beszéljünk...

Annyit még meg lehetne említeni, hogy a meccs után Bacca visszament a pályára számonkérni a bírókat, Galliani és Montella úgy lökdösték le a pályáról. A tegnapi Gazzetta dello Sport szerint szinte biztos, hogy a kolumbiait elmeszelik, elvileg két meccsre. Más büntetésekre is számíthatunk (a lap szerint főleg De Sciglio, Poli, Donnarumma és Romagnoli vannak veszélyben), mivel a lefújást követően összetörtek ezt-azt az öltözőben.

Ennyit a rangadóról, további sorok írása úgyis kizárólag Massa sporinak a szexuális kielégítéséről szólnának, méghozzá egyes zebra vezetők, játékosok, akár szurkolók által, érdekesebbnél érdekesebb módszereket használva. Inkább zárom azzal soraimat (és itt sokszor lesz olvasható a halasztás szó), hogy mai infók szerint a klubeladás szappanoperában a halasztás elhalasztása is elhalasztódott.  Vagyis, amit március első napjaiban elhalasztottak a múlt hét péntekre, ami aztán mára halasztódott, ma is elmaradt, a La Stampa szerint a hét közepe fele valósul meg (az újabb 100 millió befizetése). A Sky szerint ma, vagy holnap írják alá az új szerződéseket, amiben a "closing" új határideje valószínűleg április 14, vagyis ez is halasztódik március végéről. Vagyis a nem lehet tudni hányadik halasztást újra elhalasztották. Aki még hisz Berlusconinak, és a kínai csoport létezésében, lelke rajta, én már sajnos egyetlen szavát sem tudom elhinni a Presidente Úrnak...