Curva Sud Ungheria

Rég volt ennyire jó forduló Milanos szemmel

2017. április 10. - dani027

Vegyük sorra: a közvetlen riválisok közül kikapott az Inter és a Lazio, valamint ikszelt az Atalanta és a Fiorentina. Hosszú idő után még pozíciót is javított a Milan, jelenleg az Intert megelőzve a hatodik helyen állnak Donnarummáék. Jövő héten ráadásul következik a derbi, ahol ugyan nem a Milan lesz esélyesebb, de a két csapat formájából kiindulva az sem zárható ki, hogy a két milánói gárda közötti különbséget még növelni is lehet. Mondani sem kell: azzal nagy lépést tehetne a Milan a top5-ös helyezések felé. De ennyire ne szaladjunk előre, jön még arról külön cikk is.

A lényeg, hogy jelen állás szerint a Milant három pont választja el a negyedik helytől, az ötödiktől pedig csupán kettő. Ha a hátralévő fordulókban sikerül a szezonátlagot hozni, akkor kb. 69-70 ponttal zárhatja ezt az évet a Milan, az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyszerűen kizárt, hogy ennyi ne legyen elegendő legalább az ötödik helyre. Gyors számolás után kijön, hogy ehhez 7 meccsen 12-13 pontot kellene összegyűjteni. Ez papírforma szerint az Empoli, Crotone, Bologna, Cagliari négyes ellen meg is lehetne - de azért ne adjuk előre oda a csapatnak ezeket a pontokat. Még fontosabb talán, hogy a közvetlen riválisok ellen kettő idegenbeli mérkőzés vár a csapatra - egy az Inter, egy az Atalanta ellen - és egy hazai, Roma elleni összecsapás.

Ebből is látható, hogy nem reménytelen küldetés a 4.-5. hely, kellenek a kötelező győzelmek és megbízható teljesítmény a rangadókon. Jóslatokba viszont nem bocsátkoznék, tavaly például az előjelek alapján kizártnak tartottam, hogy ne legyen meg legalább a hatodik hely, a végére viszont teljesen összeomlott a Milan és összejött a bravúros hetedik hely.

A tavalyi szezonnal való összevetés egyébként aktuális téma, mivel a Palermo elleni győzelemmel a Milannak 31 forduló után 57 pontja van, ez pontosan annyi, ami tavaly 38 találkozón jött össze a csapatnak. És, hogy lássuk mekkora teljesítmény is ez: utoljára 2013-ban sikerült a Milannak 60 pont fölé jutni a bajnokságban (akkor 72 lett végül és dobogót ért). Az utolsó három szezonunk teljesítménye számokban: 57, 52 és 57 pont. Na jó, lássuk be: ez gyalázatos, idén jó lenne végre legalább a fentebb prognosztizált számokig eljutni. Ha az meglesz, úgy vélem, nem lehetünk elégedetlenek a csapattal helyezéstől függetlenül sem.

De kanyarodjunk is vissza a Palermo elleni meccsre, ahol meggyőződésem, hogy a Serie A legrosszabb csapata ellen lépett pályára a Milan. Tudom, a tabella mást mutat, de láthattuk a különbséget a Pescara és a Palermo között. Amíg Zemanék még alkalmasak is némi futballszerűre helyenként (a hétvégén is ikszeltek), addig a két magyart is foglalkoztató szicíliai csapatról ez nem mondható el. Támadásban és védekezésben is annyira gyengék voltak, hogy csak a gólkülönbség volt kérdéses a vasárnapi bajnokin, végül egy kényelmes, 4-0-val zárult a találkozó. Ezzel természetesen a szezon legnagyobb arányú győzelmét hozta össze a Milan, és újfent bizonyítékot adtak arról, hogy nekem nem érdemes tippelgetnem... (Megspórolva a kattintást és az olvasást: valami olyasmit írtam, hogy a Palermo ellen aligha rúg 3-4 gólt a Milan, mert nem ez a csapat stílusa. Nem is, ez is jelzi, mennyire gyenge a Palermo.)

Gyakorlatilag az első percektől kezdve érezni lehetett, hogy a Palermo csak arra lesz jó, hogy edzőmeccs-szerű fílingje legyen az összecsapásnak. A letámadásaik gyengék és szórványosak voltak, közben pedig a területet sem tudták leszűkíteni. A Milan támadótriója pedig köszönte szépen a felkínált területet - sorban vezették a veszélyes támadásokat. Összességében még a pontosságra sem lehet nagyon panasz, 14 lövésből 10 kaput talált, ebből 4 gól lett. Ez egyáltalán nem rossz, de a nézőnek okkal lehetett az az érzése, hogy akár 5-6 is lehetett volna a közte.

A gólgyártást a visszatérő Suso kezdte meg egy parádés szabadrúgással - ennyire jó pontrúgást régen láttam Milan-mezes játékostól - és a spanyol nagyon biztatóan mozgott a találkozón. Frissnek, gyorsnak, kipihentnek tűnt és a passzai is az őszi formáját idézték. Egyértelmű az is, hogy vele sokkal gyorsabban ki tudja hozni a Milan a labdát a saját térfeléről, ezzel több kontralehetőséget előkészítve a csapatnak. Ilyen Susót kívánunk a szezon hátralévő hét meccsére is, és akkor nem aggódunk a csapat teljesítménye miatt sem.

A második gólt is ő készítette elő, egy zseniális beadást kotort (érdekes mozdulatokkal) a kapuba Pasalic, ezzel gyakorlatilag 20 perc alatt el is döntve a találkozót. A horvátot egyébként az Inter ellen biztosan nem láthatjuk, mivel összegyűjtött egy sárgát, és eltiltott lesz a városi derbin.

Bacca még a félidő előtt növelte az előnyt, méghozzá egy remek Calabria-beadást követően, a második játékrészre 3-0-val fordulhattak a csapatok. A fiatal jobbhátvédet egyébként ismételten ki lehetett emelni, újfent nagyon hasznosnak bizonyult támadásban - közben védekezésben is hozzátette a magáét 8 labdaszerzéssel. Hátul sajnos még mindig nem elég megbízható - meglepne ha az Inter ellen is a kezdőbe nevezné őt Montella - viszont egyáltalán nem reménytelen a játéka. (Szigorúan szakmai meglátás: az FM-ben annyira jó támadásban, hogy ő egyfajta titkos fegyverem kiscsapatok ellen.)

A második félidőre visszavett a tempóból a Milan, de félgőzzel sem volt nagy kunszt eljutni Fulignati kapujáig. A gólig is csak a 70. percig kellet várni, amikor is Deulofeu a találkozó legszebb egyéni akciójával bevette a fiatal olasz kapuját és kialakította a végeredményt. A hajrában egyébként a lefújás után látványosan csalódott Lapadula és Antonelli is betalálhatott volna, de volt parádés lövése Kucónak és egy nagy helyzete Baccának is.

A Milan 4-0-s győzelménének értékét növeli, hogy az Inter egy hasonlóan könnyűnek ígérkező mérkőzésen 2-1-re kikapott a Crotonétól, így a bajnokság hetedik helyére csúsztak vissza. Az utolsó három bajnokin ráadásul nyeretlenek maradtak - ebből kettő váratlan vereség volt -, így pont a városi derbi előtt kezdett hanyatlani a formájuk. Nem sértődnénk meg nagyon, ha összejönne zsinórban a harmadik zakó is. És ha ez több szimpla botlásnál, akkor valószínűleg a szezon legrosszabb időszakában kerültek gödörbe, mivel sorrendben a Milan-Fiorentina-Napoli elleni meccs vár a gárdára.

Egyébként meg jobb ha tudjátok, hogy ez volt Berlusconi utolsó meccse a Milan élén, április 13. és 14. között ugyanis lezárják végleg az üzletet. Vagy nem.

Mindenesetre Montella szavait ideillőnek gondoltuk.

"A klub eladása? Nem tudom mi fog történni, de tetszik az a gondolat, hogy Berlusconi úgy adja át a Milant, hogy megelőzi az Intert a tabellán."

Nekünk is tetszik.

A bejegyzés trackback címe:

https://curvasudungheria.blog.hu/api/trackback/id/tr2612414983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása