Curva Sud Ungheria

Montella egyik mumusa ellen győzött a Milan

2017. augusztus 30. - dani027

A futballban néha vannak nehezen megmagyarázható dolgok. Ilyen az is, hogy Montellának egyszerűen nem megy a Cagliari ellen. Hiába voltak erősebb csapatai a szárd klubnál, a mostani mindössze a negyedik sikere volt ellenük (hat vereség mellett...) így az ellenük aratott győzelem is felértékelődik. Ami persze ezúttal sem volt sima.

A Skhendija ellen ugyan debütált a háromvédős rendszer, de sok dolgot abból a találkozóból azon kívül, hogy Romagnoli talán 50%-os állapotban sincs, nem lehetett leszűrni. A Cagliari ellen vissza is jött a jól megszokott 4-3-3 - ezúttal a regista posztján Montolivóval, de a kispadon már a mérkőzésen egyébként debütáló Bigliával is.

A találkozót nagy sebességgel indította a Milan, gyorsan össze is jött a nyitó gól, Suso beadását követően Cutrone talált az ellenfél kapujába. A jó kezdés után hamar átengedte a terepet a Milan a Cagliarinak, és a szárdok nem tartoznak azon kiscsapatok közé, amelyek képtelenek nyomás alá helyezni az aktuális ellenfelüket. A remekül játszó Sau vezetésével rendre eljutottak a Milan kapujáig, de kapufánál tovább nem jutottak az első félidőben.

A folytatásban is csak egy komoly Milan-bakinak köszönhetően. Labdakihozatalnál történt, hogy a megszokott, rövidpasszos játékot erőltette volna a csapat, de a Cagliari több emberrel zavarta a passzfolyosókat. Kessié visszalépett a labdáért, majd a lehető legrosszabb megoldást választva, belevezette két emberbe a labdát, el is veszítette azt. A Cagliari João Pedro találatával büntette a hibát.

Az első félidő elején látott dominancia ugyan nem tért vissza, de ismét többet mutatott a Milan támadásban - ebben nagy szerepe volt a csereként beálló Bigliának, aki mélységi irányítóként félelmetes szintlépés lesz Montolivóékhoz képest, de a döntő csapáshoz Suso zsenijére is szükség volt, aki parádés gólt lőtt szabadrúgásból. A Milan megnyerte a meccset, ezzel továbbra is veretlen a csapat az idei szezonban, igaz most már kapott gólt Donnarumma.

Fontos győzelem, pláne, hogy a riválisok közül senki nem botlott, pedig a Juventus, a Napoli és a Lazio is volt nehéz helyzetben. (A Romát most azért nem veszem ide, mert rangadón benne van a pontvesztés.)

Egy dolog egyre inkább érdekel: mi lesz a formáció? Az ugye világos, hogy első ránézésre valószínűleg mindenkinek a háromvédős rendszer ugrik be (ehhez a Skhendija ellen látottnál sokkal jobb Romagnoli kell), és mivel három kezdő potenciállal bíró középcsatár is van a csapatban, az sem volna rossz, ha közülük ketten is beférnének a kezdőbe. Csakhogy kezd sok lenni azon játékosoknak a száma, akikkel így vagyunk. Foglaljuk össze.

  • van három kiemelkedő képességű belső védő
  • két kiváló szárnyvédő (sőt, Conti ott jó csak igazán) - ők persze mindenképpen alapemberek lesznek, csak épp újabb érv a háromvédős rendszer mellett
  • helyet kellene találni Bonaventurának, Calhanoglunak és Susónak
  • be kell illeszteni a csapatba a három középcsatárt (nem egyszerre persze)

Ebből a felsorolásból látszik, hogy valaki ki fog maradni. Előfordulhat közben, hogy a formák simán eldöntik a kérdést, és Romagnoli pocsék lesz, Calhanoglu nem fog tudni beilleszkedni (eddig csak csereként volt igazán hasznos), Bonaventura játéka lesz hullámzó, és a tavalyi évhez hasonlóan, Suso is kipukkad a szezon második felére. Vegyük azonban az optimistább forgatókönyvet, melyben mindenki jó formában van, és nincsenek sérültek. A helyzet szinte megoldhatatlan.

Montella persze szeret rotálni, az EL miatt kell is, és ilyen értelemben valószínűleg mindenkinek jutnak játékpercek bőven, de akkor is lesznek meccsek (mondjuk ki: a rangadók), ahol nem lehet szórakozni, azt a megoldást kell választani, amit egyértelműen a legerősebbnek gondol az edző. Jelen állás szerint két előzetesen fontosnak gondolt játékos biztosan kiesik majd a kezdőből.

  • Az általam favorizált 3-4-1-2-ban a a Suso-Bonaventura-Calhanoglu trióból maradna ki két játékos.
  • A 3-4-3-as felállásból az egyik középcsatár és egy középpályás maradna a padon.
  • A mostani 4-3-3-ba pedig az egyik belső védő és egy középcsatár nem férne be.

Ezek persze kellemesebb gondok, mint azt eldönteni, hogy Pasalic mellé Poli, vagy Bertolacci kerüljön be, de attól még ugyanúgy megoldandó feladat. Ami egyáltalán nem tűnik könnyűnek. 

A bejegyzés trackback címe:

https://curvasudungheria.blog.hu/api/trackback/id/tr5412790864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szori 2017.08.30. 15:51:10

Egy dologtól félek. A rotáció alapból tetszik, viszont ha ez meccsenként új formációval is jár, az nem okozhat stabilitási gondokat?

dani027 2017.08.30. 15:57:53

@Szori: Nagy fegyver, ha egy csapat tud két felállásban játszani, lásd még: Juve. Más kérdés, hogy mi most még egyikben sem tudunk.

Meg kell tanulni két alapformációt, és utána a variációk is beleférnek. Viszont nyilván ezt sem lehet kijátszani mindig, kell egy alapjáték.

A nagy kérdés épp az, melyik lesz az igazi? :)
süti beállítások módosítása