Megnyíltak a kapuk, karnyújtásnyira a Milan Európától

2017. április 21. - godom

Nemigen lehetett volna annál jobb nem nyertes forgatókönyvet kitalálni a kínai korszak első meccsére, mint egy utolsó másodperces góllal egyenlíteni a városi derbin. Amellett, hogy ez az új vezetőséget és a játékosokat is nagyon komolyan kellett, hogy irányba állítsa, még a legfőbb riválist is a végletekig taglózhatta le. Egy ilyen töltés, mint amit Zapata gólja jelentett, még arra is alkalmas lehet, hogy az új vezetés hangoztatott terveinek megvalósítását is gördülékenyebbé tegye. Visszakapta a Milan a Juve ellen elvesztett egy pontot, és akkor még nem is sejthettük, hogy a lehető legjobb módon történt ez meg. Ugyanis az a helyzet állt így elő a 33. fordulóra, hogy a Rossoneri – csak a Fiorentina hathatós segítségével ugyan – elég komolyan le is rázhatja magáról a városi riválist. De, most már az a szituáció van, amikor nem nekünk kell az Interre figyelni, hanem nekik ránk, mi pedig foglalkozhatunk a saját dolgunkkal, amit ha csak minimálisan, a közeljövőre kihegyezve, a következő két forduló tekintetében megteszünk, az alapjaiban szabhatja majd át a tabella azon szakaszát, ahol a Milan tartózkodik.

Tovább

Hősies döntetlen az Inter ellen

Az őszi derbi után kevesen gondolták volna, hogy lehet fokozni a "Dárdai-faktort", a drámát, szombat délben mégis sikerült. A Milan a hajrában, gyakorlatilag az utolsó utáni lehetőséget megragadva egyenlített, és a körülményeket figyelembe véve, ezt akár győzelemmel felérő döntetlennek is nevezhetjük.

Tovább

Az Inter elleni meccsel új korszak kezdődik a Milannál

Egészen lehetetlen időpontban, szombat 12:30-kor lép pályára a Milan az Inter ellen "idegenben". A találkozónak a bajnokság végkimenetelére is nagy jelentősége lehet, és miután Pioliék kerültek lépéshátrányba, ezért nekik valamivel fontosabb lenne a három pont az EL-helyek szempontjából. Ez persze azt is jelenti, hogy a Milan leszakíthatja a városi riválist a helyekért folyó harcban. És mégsem ez a hét legfontosabb eseménye.

Tovább

Rég volt ennyire jó forduló Milanos szemmel

Vegyük sorra: a közvetlen riválisok közül kikapott az Inter és a Lazio, valamint ikszelt az Atalanta és a Fiorentina. Hosszú idő után még pozíciót is javított a Milan, jelenleg az Intert megelőzve a hatodik helyen állnak Donnarummáék. Jövő héten ráadásul következik a derbi, ahol ugyan nem a Milan lesz esélyesebb, de a két csapat formájából kiindulva az sem zárható ki, hogy a két milánói gárda közötti különbséget még növelni is lehet. Mondani sem kell: azzal nagy lépést tehetne a Milan a top5-ös helyezések felé. De ennyire ne szaladjunk előre, jön még arról külön cikk is.

Tovább

Hazai pályán fogadja a Milan a Palermót, tömörülhet az élmezőny

Már amennyiben ezúttal sikerült legyőzni egy biztos kiesőt.

A múlt heti kínos döntetlen után ismét egy olyan csapat ellen lép pályára a Milan, amelyik jövőre valószínűleg a Serie B-ben folytatja. Ezúttal sem szépítjük a dolgot: kell a három pont, mondhatnánk azt is, kötelező. A botlás ellenére ugyanis bőven maradt még esély az európai kupaszereplésre, a mostani forduló pedig még közelebb hozhatja az erre pályázó csapatokat. 

Tovább

Ezt a mérkőzést nem lehet elveszíteni - Pescarába látogat a Milan

A válogatott szünet után visszatér a klubfoci, a Milan pedig egy papíron simán verhető ellenfél ellen rázódhat vissza a rendes kerékvágásba. Donnarummáék ezen a héten Pescarába utaznak, ahol a szezon során csupán 12 pontot összegyűjtő - és szinte biztos kieső - Zeman-csapattal találkoznak, ahol a cseh mester az ígéretes kezdés ellenére sem tudott életet lehelni a csapatba.

Tovább

Bűn külföldi csapatnak szurkolni?

Sinkovics Gábor 2010-ben írt egy cikket, amely mély nyomokat hagyott bennem. Nem túl gyakran esik meg az ilyesmi – maradjunk annyiban,  hogy nem ő a kedvenc újságíróm. Ez a cikk, vagy inkább blogbejegyzés sem azért maradt számomra emlékezetes, mert annyira tetszett. Egy olyan kérdést tett fel, amit mi is gyakran megkapunk. Egy olyan jelenségről írt, amelyet minden külföldi csapat szurkolói ismerhetnek, akár TrollFociról is.

“Egyszer csak elém került az a Renault. Talán bevágott, talán a Holdról pottyant, nem is az a lényeg, hanem a zászló, amelyet a sofőr kifeszített a hátsó szélvédőre. De úgy ám, hogy műholdon keresztül még Las Vegasban is lássák. Nem is zászló volt az, kisebbfajta transzparens, amelyen az állt hatalmas betűkkel: Juventus.

A Juve csodálata töltötte be a kocsit.

Magam is szimpatizálok a Barcelonával, az Arsenallal, az Interrel, de eszembe sem jutna, hogy ilyen látványos akcióval jelezzem a világnak rajongásomat. Hanem az is nagy kérdés, mi visz rá egy magyar embert arra, hogy ilyen szinten szerelmesedjen bele az „Öreg Hölgybe”. Vagy bármelyik más külföldi csapatba. Ahhoz a televízióban hétről hétre megcsodált szép játékon kívül valami egészen más is kell: személyes emlékek, családi tradíciók (fater kivitt Kispestre, s csak lestem, csodáltam Tichy Lajost vagy Kocsis Lajost). A stadion közelsége, a kézzelfogható élmények és még sorolhatnám”

Tovább

Tovább tapad az élmezőnyre a Milan

Csak a végeredmény alapján tűnhet szorosnak a Milan-Genoa mérkőzés, valójában nem veszélyeztette a Milan győzelmét igazából semmi. Mati Fernandez remek találatával már az első félidőben a Rossonerié volt az előny, ezt sikerült megtartani a mérkőzés végéig, így tovább tapad a csapat a közvetlen élmezőnyre - az Európa Ligától már csak két pont választja el Baccáékat.

Tovább

Hazai pályán fogadja a megfogyatkozott Milan a Genoát

Talán meglepőnek tűnhet a két csapat közötti kapcsolat irányát ismerve, de a Genoa ellen egyáltalán nem megy a Milannak, az utóbbi hat meccsből négyet elveszített a Rossoneri és csupán kétszer sikerült legyőzni őket. Legutóbb 3-0-ra verték a Milant - ez Montella legsúlyosabb veresége a csapat élén - vagyis lenne miért visszavágni, de ezt rengeteg hiányzó fogja nehezíteni.

Tovább

"Mindig ők..."

Szándékosan késtünk a pénteki rangadó beszámolójával, mivel kivártuk, amíg lenyugszunk annyira, hogy a poszt ne csak a "csaló Juve", "buzi Juve", meg hasonló rigmusokból álljon össze. A címben mégis Donnarumma szavaiból ("Non è possibile, sempre loro", vagyis nyersebb fordításban "Ez nem lehet igaz, mindig ők") egy részlet található, és mindenki tudja nagyon jól, hogy miért. Valószínűleg még egy semleges olvasó is megérti, már amennyiben vannak egyáltalán ilyen olvasóink. Ugyanis az a bizonyos, 95. percben megadott büntető a Juve javára ismét az a kategória, amelyet Olaszországban csak nekik fújnak be (a videón Graziano Cesari ex-FIFA bíró magyarázza, hogy ez bizony nem 11-es):

                           

A találkozó előtt papíron az Öreg Hölgy volt a toronymagas favorit, az a rekordbajnok, aki a legutóbbi 5 szezon aranyérmese, aki az idei pontvadászatot is simán vezeti, aki jelenleg egyértelműen Olaszország legerősebb klubja nagyjából minden téren, akinek 30 meccses győzelmi sorozata volt hazai pályán Serie A mérkőzéseken. Az ellenfél pedig (maradjunk ennyiben) az évek óta küszködő, de magára még nem találó Milanunk. Minden a hazai siker mellett szólt, még akkor is, ha a szezonban már kétszer sikerült borsót törni az orruk alá, és a januári kupameccsen is nehézkesen sikerült győzni ellenünk.

A korrektség nevében szerintem nem lenne mellébeszélés azt állítani, hogy a meccs képe alapján abszolút megérdemelt a rabruhások sikere, csak Donnarumma és a saját játékosaik pontatlansága állította meg őket abban, hogy sima hazai győzelem szülessen. A hazaiak irányítottak a meccs nagy részében, nekünk többnyire a másodhegedűs szerep jutott, egyetlen játékosunkat kivéve. Donnarumma ugyanis átvette a prímás szerepét, és eddig karrierje talán legjobb produkcióját nyújtotta péntek este.

Természetesen a csapat többi tagját sem hagyhatjuk ki, küzdöttek becsülettel a srácok, ezzel nincs is gond, de sajnos a két keret közti különbség kijött, még ha nem is nagyon látványosan. Ki kell emelnem azonban a Mesterünket, Montellát, szerintem hibázott, amikor ismételten a fogalmatlan Bertolaccit kezdette Kucka kárára, vagy amikor az izomproblémákkal küszködő Bacca helyére középpályást hozott be, mert, habár nem lett volna olyan rossz ötlet a középpályát kicsit stabilizálni, így a támadási szándékok jó részét feladta, Deulofeut és Ocampost hagyva ere a feladatra. Szerintem Lapadulat kellett volna hozni Bacca helyére, és Ocampos helyére Kuckat, így a gyengén teljesítő argentín helyett egy jóval harcosabb csatárunk is lehetett volna a pályán  Deulofeu mellett, és a középpálya is meg lett volna szilárdítva.

A Lega Serie A hivatalos honlapjáról néhány statisztika a meccsről: labdabirtoklás: 59%-41%, védések: 2-11, lövések 22-5, kaput eltaláló lövések 15-3, gólhelyzetek: 18-3, és lehetne még ragozni, de, bármilyen szögből próbáljuk nézni, az egészből az jön le, hogy bizony nem érdemtelen a zebrák győzelme, a pályán látottakból megítélve. Viszont a focit nem érdemekre játsszák, hanem gólokra, és bizony abban 1-1 volt az állás, a sok hazai lehetőség ellenére, egészen addig az ominózus 95. percig, amíg Davide Massa megadta a kegyelemdöfést a Milannak. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy addig a pillanatig volt néhány számunkra kedvező ítélete is a sípmesternek. Volt szerencsém az olasz Sky Sportson nézni a találkozót, ott Costacurta, Vialli, és egy bírószakértő voltak a meghívottak, egyhangúan állították, hogy még az első félidőben egy Zapata - Dybala párharcnál egész nyugodtan büntetőt fújhattak volna a Bianconeri javára, illetve Bacca is annyira egyvonalban volt Benatiaval az egyenlítő találatnál, hogy, ha lest int a partjelző, sokat nem lehetett volna vitatkozni vele.

bacca.jpg

Az a kibaszott mindent eldöntő 11-es meg... A kép egészét nézve egy egészen peches eseménysorozat számunkra. A 93. perc vége, Asamoah tör előre, Poli becsúszik, de amikor látja, hogy nem tud szerelni, a lábát visszahúzza, tartva egy esetleges sárga laptól. Pedig jobban tette volna, ha bevállalja a lapot, mert így Sosa csúszik be, ő is ütemet téveszt, de nála már villan a sárga, ez már a második, és mehet zuhanyozni (meggyőződésem, ha Poli bevállalja ott a lapot, akkor marad az 1-1, de nem hibáztatom Andreinhot érte, mert honnan tudhatta, hogy mi fog következni?). Sosa meg szép nyugodtan lesétál, a spori erre, eléggé jogosan, tegyük hozzá, még rátesz egy fél percnyit a már megítélt 4 perc hosszabbításra, közben a Juve kihagy még két ziccert, majd Lichtsteiner egy beadásnál kézen találja De Scigliot, ez a vakegér meg gondolkodás nélkül befújja a büntetőt. Itt szakadt el valószínűleg minden rossonerónál a cérna, és jogosan. Itt bizony bőven elférne néhány káromkodás, a bírók, meg Juve, meg a Juve drukkerek irányába, de sajnos ezzel nem változik semmi, úgyhogy szép nyugodtan annyit mondanék, hogy a kurva anyját az összesnek! Miért kell mindig megkapják a segítséget, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék? Abszolút semmi nem változott volna, ők ugyanolyan simán maradnak első helyen, ugyanolyan simán bajnokok lesznek, számunkra viszont igenis sokat érhet az a bizonyos egy pontocska, a morálról ne is beszéljünk...

juve.jpg

Annyit még meg lehetne említeni, hogy a meccs után Bacca visszament a pályára számonkérni a bírókat, Galliani és Montella úgy lökdösték le a pályáról. A tegnapi Gazzetta dello Sport szerint szinte biztos, hogy a kolumbiait elmeszelik, elvileg két meccsre. Más büntetésekre is számíthatunk (a lap szerint főleg De Sciglio, Poli, Donnarumma és Romagnoli vannak veszélyben), mivel a lefújást követően összetörtek ezt-azt az öltözőben.

Ennyit a rangadóról, további sorok írása úgyis kizárólag Massa sporinak a szexuális kielégítéséről szólnának, méghozzá egyes zebra vezetők, játékosok, akár szurkolók által, érdekesebbnél érdekesebb módszereket használva. Inkább zárom azzal soraimat (és itt sokszor lesz olvasható a halasztás szó), hogy mai infók szerint a klubeladás szappanoperában a halasztás elhalasztása is elhalasztódott.  Vagyis, amit március első napjaiban elhalasztottak a múlt hét péntekre, ami aztán mára halasztódott, ma is elmaradt, a La Stampa szerint a hét közepe fele valósul meg (az újabb 100 millió befizetése). A Sky szerint ma, vagy holnap írják alá az új szerződéseket, amiben a "closing" új határideje valószínűleg április 14, vagyis ez is halasztódik március végéről. Vagyis a nem lehet tudni hányadik halasztást újra elhalasztották. Aki még hisz Berlusconinak, és a kínai csoport létezésében, lelke rajta, én már sajnos egyetlen szavát sem tudom elhinni a Presidente Úrnak...

index.jpg