Egész szombaton a meccs járt a fejemben, bizakodóan, lelkesedéssel tekintettem elébe. Rég vártam ennyire meccset. Tettem ezt azért, mert jól indítottuk a szezont, a támadószekciónk egész jól muzsikált (a hátvédsorunk annál szarabbul), illetve mert tuti nem léphet pályára…

A tegnapi mérkőzés egyik legfőbb tanulsága, hogy a Milannak tökéletesen megfelelt volna a döntetlen. A kiépített meccstaktika és a játékosok viselkedése alapján ez tökéletesen megállapítható. Hiába sikerült ismét teltházassá varázsolni egy rangadót, messze nem azt a bátor…

Nehezen gondoltam, hogy a hétvégén elkövetett tivornyázás után még várhat rám vasárnap este valami olyan dolog, ami több energiát von el belőlem, mint az a temérdek sör és pálinka, ami lecsúszott – hát volt és mindehhez csak a Milan meccsének majd 100 percére volt szükség.…

Megőrizte a tabellán őrzött első helyét a Milan, köszönhetően a Parma elleni idegenbeli győzelemnek. Így továbbra is hibátlan a csapat a bajnokságban. Bár még csak két forduló telt el a bajnokságból, de ez a Milanon kívül még két csapatról, a Romáról és a Juventusról…