A beharangozóban leírtak nagy része beigazolódtak. Abszolút érdektelen meccs volt az Udinese-Milan, valószínűtlen, hogy bárki is emlékezne erre később. Nagyobb baj, hogy a játékosok hozzáállásán is ez érződött, jóformán semmilyen ellenállást nem sikerült felmutatni egy olyan csapat ellen, ami ezt megelőzően hat mérkőzésen nyeretlen maradt.
Pontosan ezen a ponton bukott meg állításaim egy része. Ugyanis hülye fejjel arra gondoltam, hogy a lehetséges változás mellett vannak azért olyanok, akik szeretnének még Milan futballisták lenni. Sok nincs a mostani keretben, aki egy erősebb csapatban is megállná a helyét, de azért van ilyen, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy olyan játékosok is vannak szép számmal, akik új csapatot kereshetnek. Ebből azonban semmi nem érződött, Ménezék pont azzal a mentalitással tolták végig a 90 percet, ahogyan végignéztem. Különböző Milanos csoportokat és oldalakat böngészve tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel a hozzáállással és van egy rossz hírem: még hat mérkőzés vár a csapatra ebben az átkozott szezonban.
Kivételesen - és ez tényleg kurva meglepő - Inzaghi sem volt elégedett a látottakkal. Márpedig ha valamit megtanultunk ebből a szezonból az az, hogy mesterünknek nincsenek különösebben nagy igényei a játék minőségével kapcsolatban. Így ha még ő is azt állítja, hogy ez gyenge teljesítmény volt, annak bizony van súlya. Mondjuk ez én pofám is leszakadt volna, ha a tegnapi után is lenyilatkozza, hogy jók voltunk. Az első kaput eltaláló Milan lövésig a 88. percig kellett várni, bár abból gól is lett. Ezt leszámítva Karnezisznek nem is lett volna védeni valója, vele ellentétben Lópeznek bravúrokat kellett bemutatni. Árulkodó, hogy az Udinese 20 alkalommal próbálta bevenni a Milan kapuját (egészen pocsék lőlapot produkálva csak 5 alkalommal sikerült ebből eltalálni) és a statisztika nem csal. A Milan tényleg végig alárendelt szerepet játszott.
A vereség azt is jelenti, hogy ebben a körben a Milan kicsúszhat a TOP10-ből. Nyilván ez semmit sem jelentene hat fordulóval a vége előtt, de azért mégis a Milanról beszélünk. A frusztráltságot jól jelzi, hogy a meccs után állítólag Inzaghi kifakadt és a buszon azt mondta a játékosainak, hogy nem érdemlik meg a Milant mezt. Erre valamelyik játékos (a lapok nem nevezik meg ki) azt találta mondani, hogy Inzaghi pedig nem érdemli meg, hogy a Milan edzője legyen. Berlusconi sem volt elégedett a látottakkal, és olasz lapok azt írják megint Galliani telefonhívása mentette meg Inzaghi állását. Szóval vannak bajok.
Most már tényleg azon a mélyponton van a Milan, amiből valakinek ki kell emelnie. Nem nagyon fér bele újabb kukázós, eredménytelen év. Persze senki sem várja, hogy Teáscsöbör vagy kínai befektetők pár hónap alatt megoldják azokat a gondokat, amik felhalmozódtak, de legalább egy működő utat ki kell jelölni. Ha tartják magukat a Berlusconi által kikövezett úton, akkor jöjjenek sztárok, ha fiatalítani akarnak, akkor érkezzenek ígéretes játékosok. De ezt a sehova nem vezető, szabadügynök-vadászatot, illetve a csapat élére kinevezett edző-bábokat be kell fejezni. Ellenkező esetben megbocsáthatatlanul mély sebeket okoznak az általuk felépített és megszerettetett Milan képén, ami bizonyos részben már meg is történt. Lehet persze mondani, hogy Berlusconi így is komoly pénzeket öl a csapatba, csak azok a veszteségek pótlására mennek és nem igazolásokra. Ezzel az a baj, hogy a szurkolóktól nem lehet elvárni, hogy az adósságok kifizetésének örüljenek és közben lelkesen figyeljék a csapat totális szétesését hétről hétre. Pláne nem egy olyan jelentős klub esetében, mint amilyen a Milan. Van ahol minden évben a túlélés a cél, a Chievo szimpatizánsok nyilván úgy ünneplik a bennmaradást, mintha legalábbis a bajnoki címet ünnepelnék. Itt mások az elvárások.
A szezonból hat meccs maradt hátra. Azt már nem várhatjuk el, hogy hirtelen jó focit vegyen elő a Milan, de az talán az elvárható minimum, hogy a szombati gyalázathoz még csak hasonló teljesítményt se nyújtsanak. Mert abban akkor is igaza van Inzaghinak ha történetesen valóban nem Milan szintű edző, hogy a játékosoknak kötelességük tiszteletet mutatni a csapat és az általuk viselt mez iránt.
