J&J - a hatékony páros

0

2014. december 15. - dani027

Nem tagadom meglepett a meccs. Meglepett a Milan felkészültsége, elvégre nem volt ez jellemző a csapatra. Meglepett a Napoli rossz hozzáállása, elvégre elméletileg ebben lennének erősek. Meglepett, hogy Benitez teljesen fogalmatlannak bizonyult, annak ellenére, hogy nagy taktikus papíron. Gyakorlatilag minden előzetes jóslatom és félelmem az ellenkezőjére fordult.

Ja igen: a cím Jeremy Ménezre és Jack Bonaventurára utal.

Ha az idei évet nézzük a két csapat nagyjából hasonló teljesítményt nyújt. Vannak kiemelkedő meccsek, melyekre gyors mélypontok jutnak. Az viszont ritkaság, hogy egymás után két hasonló színvonalú teljesítménye legyen a csapatnak. Ez talán Inzaghi esetében még érthető, de Beniteznél nem nagyon látok racionális magyarázatot. A tegnapi Napoli teljes egészében az ő igazolásaiból, meglátásaiból került a pályára, ennek ellenére előrelépést nem lehet felfedezni náluk. Akárhogy is nézem, szépen leépítette a Napolit. Ezzel a kerettel most szorosan kellene loholnia a Juve-Roma páros mögött, ennek ellenére pontazonosságuk van a Milannal. Meglepne, ha sokáig látnánk még Benitezt Nápolyban.

A Milannál ez a fajta hullámzás érthetőbb, hiszen újonc edzővel dolgozik a csapat, sok új játékossal és eleve gyengébb kerettel. A tegnapi meccsbe Pippo nagyon beletalált. Észrevették a Napoli gyengeségeit, ugyanakkor jól semlegesítették az erősségeit.

Pippo jogos öröme.

Először is már korán alkalmazták a letámadást, amivel nemcsak minket lehet zavarba hozni, hanem az ellenfelet is. A Napoli rosszul reagált a nyomásra, nem egyszer kétségbeesett hazaadásokra futotta a támadásépítés helyett. Ebből könnyen szerzett labdákat a Milan, különösen a meccs elején. A gyors labdaszerzésekből jó kontralehetőségek is adódtak, ami a fürge Milan támadóknak nagyon is feküdt. Egy kiváló Bonaventura-Ménez összjátékot követően meg is született már a találkozó elején a Milan gólja a francia révén.

Ménez szerepkörét ki kell emelni, mert rendkívül fontos volt a jelenléte. Sokat lépett vissza mélységben a labdákért, jóformán mindenhol ott volt. Mérkőzés végére teljesen ki is hajtotta magát. Még fontosabb volt szervezés szempontjából Montolivo. A válogatott középpályás nem passzolt ugyan a szokásos színvonalán (83%), ellenben az egész középpályát bejátszotta.

Montolivo átadásai. Tényleg mindenhol ott volt.

Védekezésben a középpálya nagyon nagy segítséget nyújtott a szélső védőknek. Kellett is, mert 1-1-ben Callejont és Mertenst nem lett volna szerencsés Armero és Bonera tudására bízni. A két szélsővel visszaléptek a Milan szélsők (Honda és Bonaventura) is, amivel jelentősen csökkentették a Napoli mozgásterületét. Ezzel sikerült középre terelni a Napoli játékát, ami a stílusuknak nem igazán feküdt.

A vezető gólt követően látványosan lépett vissza a Milan, ami azt eredményezte, hogy több lehetőség adódott az ellenfél előtt. Mexés és Rami higgadt megoldásai nélkül alighanem meleg lett volna a helyzet, de a franciák remekül oldották meg a feladatukat. Remélhetőleg Rami sérülése nem komoly, nagy szükség lenne rá a Roma ellen is.

Mexés jó formában. Hol volt ez a Fülöp eddig?

Hiába azonban a nagyobb terület és a lehetőségek, mert igazi ziccere nem volt a nápolyiaknak. Ha pedig veszélyes lövéseik akadtak, Diego Lopez remekül védett.

A második félidő elején a Milan ismét betalált Bonaventura révén, ezzel pedig mintha feladta volna lélekben a meccset a Napoli. Érdemben már nem változott a meccs képe.

Összességében azt mondom ez volt Inzaghi legjobb meccse taktikai szempontból. Jól kompenzálta a csapata hiányosságait, mindeközben az ellenfélnél tátongó lyukakat kihasználta. Fontos győzelem volt, előzetesen szerintem nem sokan számoltak 3 ponttal a Napoli ellen, így pedig kisebb nyomással várhatjuk a Roma elleni találkozót.

Szólj hozzá!

Amikor eldől van-e esély igazolásokra... vagy nem.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. december 14. - dani027

Szezon elején biztosan nem gondoltam volna, hogy a 14 forduló után megszerzett 21 pont még mindig kecsegtethet akár Bajnokok Ligája indulás lehetőségével is. Márpedig jelenleg ez a helyzet, a 10. helyen álló Fiorentina is bőven lőtávolságon belül, 6 pontra van a legrangosabb sorozattól. Lehetetlen lenne megjósolni végül ki lesz a befutó, de ha az erőviszonyokat nézzük, akkor soron következő ellenfelünknek illene elérnie a dobogó legalsó fokát. Ellenkező esetben Benitez aligha tudja kimagyarázni magát ebből a helyzetből. Mivel papíron a Milan is harcban van a 3.helyért, ezért erre a találkozóra mindenképpen rangadóként kell tekinteni és úgy is kell(ene) kezelni.

A napokban jelent meg a sajtóban az a hír, hogy Berlusconi hajlandó lenne igazolni 1-2 játékost, ha megverjük a Napolit és a Romát is. (Illetve jó teljesítményt emlegetett, de gondolom győzelmeket vár.) Több szempontból megmosolyogtató ez a hír, de leginkább azért vicces, mert minden logikát mellőz. Különösen a jelenlegi Milanos logikát. Elvégre ha két ilyen fontos meccset megnyerne a Milan, akkor igazolhatná két állítását is Berlu. 1. Pippo alkalmas a csapat irányítására, mert rangadót nem képes bárki megnyerni. 2. A keret úgy jó, ahogy van, hiszen a bajnokesélyessel is elbántak a srácok. Másfelől pedig a játékosok motiválására sem tűnik alkalmasnak, hiszen miért jó egy jelenlegi kezdő játékosnak, ha igazolnak a helyére egy jobbat? Ki az, aki keményebben dolgozik, ha ezzel veszélybe sodorja a kezdő helyét? Leginkább azért megmosolyogtató, de egyben nagyon szomorú, mert Berlusconi is pontosan érzi, hogy ez a csapat bizony teljesen esélytelen két egymást követő rangadó megnyerésére, pláne nem fog legyőzni két tavalyi dobogóst. Látják ezt, és ezért hajlandó Berlusconi is igazolásokat ígérni, holott egyértelműen nincs szándékában igazolni. Kicsit olyan érzésem van, mint amikor a középiskolában a menza étlapját böngészve észrevettem, hogy a pénteki menü egészen jónak ígérkezik, rántott hús mellet még palacsintát is írtak. Aztán az is leesett, hogy a pénteki nap már a téli szünet része, amivel egyébként a konyha is tisztában volt.

Berlusconi ráadásul elvárja a harmadik hely elérését, ami figyelembe véve, hogy mennyiből rakták össze a mai csapatot elég nagy nonszensznek tűnik.

Érdekes módon ez mintha Inzaghit is zavarta volna, legalábbis én először fedeztem fel olyan mondatokat nála, ami szemben áll valamelyik főnökének kijelentésével. "Most jelenleg nem reális célkitűzés a 3. hely. Persze ezért küzdünk, de hosszú utat kell még addig megtenni." Nem is kommentálnám különösebben, mert ebben Inzaghinak igaza van.

Nézzük akkor a meccset.

A Napoli idénye röviden összefoglalva: kuka. Egyszerűen nem ezt tervezték. Lemaradtak a BL-ről (ráadásul egy gyenge formában lévő csapat ejtette ki őket), majd a bajnokságban is csúnyán beragadtak. Aztán ahogyan stabilizálódni látszódott a játékuk, gyorsan jött megint egy hullámvölgy, jelenleg zsinórban három döntetlent hoztak, a Sampdoria, Cagliari és Empoli ellen. A kicsik ellen komolyan szenvednek Benitezék, viszont az aggasztó, hogy a rangadókra nagyon jó focit talál ki általában a spanyol tréner. Különösen a Roma ellen voltak nagyon meggyőzőek, ahol sokkal jobbak voltak, mint a Farkasok. Abban nincs kétségem, hogy taktikailag sokkal jobban áll Benitez, mint Pippo, így maximum abban bízhatunk, hogy a spanyol túltaktikázza a meccset, ami egyébként szokása.

Ha Napoli szurkoló lennék, aligha lenne a kedvenc trénerem Benitez, mivel sem a csapatépítés területén, sem az igazolásoknál nem teljesített jól. Vannak ugyan jó elképzelései (Callejon, Higuain), de kifejezetten felesleges és költséges igazolásai is. Ezen túl nagyon ingadozóak is, bár ahogy említettem az legalább kiszámítható, hogy rangadókra felkészíti a csapatát.

Mivel állandóan rotál, ezért nehéz kezdőt jósolni, de a Gazzetta szerint erre a 11-re kell számítani: Rafael-Mesto-Albiol-Koulibaly-Ghoulam-Jorginho-Gargano-Callejon-Hamsik-Mertens-Higuain.

A Milan idénye sem jobb, bár nyilván az elvárások is alacsonyabbak voltak. 5 pontra van a cél, ami azért nem tragédia, a BL is bőven fogható az EL pedig még azt mondom akár reális is lehet. Bár ilyen szezon a Milannál soha nem lehet jó.

Az biztos, hogy a két kezdő szélső hátvéd nem lesz ott a meccsen, ahogyan Alex sem. Az orvosi stáb nem meri megkockáztatni a rásérülést, ami valószínűleg helyes döntést. Így aztán az a legvalószínűbb, hogy a Bonera-Rami-Mexés-Armero négyest látjuk viszont. Lassan unalmas lesz mindig Bonerát elővenni, de nem tudnék nyugodtan aludni Pippo helyében, ha arra gondolnék, hogy jó eséllyel Mertens fogja forgatni az ifjú Danielét, akit a múlt héten Perotti alázott szénné. Bár az Armero-Callejon párosítás sem a mi javunkra tűnik erősebbnek. Középpályán Muntari ~~elintézte magának a biztos kezdőt~~ kerülhet be, mellette a De Jong-Montolivo kettős lesz. Ebben is van rizikó, mert a Genoa ellen egyikük sem élete meccsét játszotta. Különösen Monolivótól tartok, elég sokat hagyott ki. A csatársor lehet a legérdekesebb, ahol El Shaarawy-Ménez-Bonaventura triót vizionál a Gazzetta, így Honda valószínűleg csak a padról fog beszállni.

Az biztos, hogy Inzaghinak 4-5 szinttel kellene többet nyújtania este, ha szeretne győztesen távozni, mert Benitez alapjáraton azért elég jól taktikázik 1-1 meccsen. Ezért egyelőre nem is vagyok túlzottan optimista a meccsel kapcsolatban.

Szólj hozzá!

blog előzetes milan inzaghi berlusconi napoli

Messze még a Milan

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. december 08. - dani027

Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a Genoa jobb csapat. Jobb edzővel, jobb elképzeléssel, működő meccstervvel. Úgy focizták le Inzaghi csapatát, hogy a pályára küldött kezdő közül maximum Perinre és Antonellire merném kijelenteni, hogy a Milan kezdőjébe is befért volna. Egy középszerű játékosokból és fiatalokból összerakott, lelkes társaság, akik megmutatták, hogy a pénz nem minden, ha stílusos futballról van szó.

Nem szeretném túlságosan is egekbe magasztalni a Genoa játékospolitikáját, mert Preziosi rendszere tarthatatlan csapatépítés szempontjából. Összejön egy ügyesebb társaság, jó pénzért túlad rajtuk, majd kevesebb pénzből igazolnak pár játékost és kiderül kiből lehet az új helyi sztár. Gasperini munkáját már annál inkább dicsérném. Nem klasszis edző, de tudja mit akar és hogyan érje el. Van egy jó játékrendszere, alapjaiban mindenhol a 3-4-3-at rakja le, és ezen belül variál néha. Mint a Milan ellen is. Jelenleg úgy tűnik, hogy ennyi bőven elegendő ahhoz, hogy a tabella 3. helyére kerüljön egy csapat, még ha csak ideiglenesen is. Valahol ez komolyan beárazza az olasz bajnokságot.

A Milannál viszont csak a tarthatatlan játékospolitika közös a Genoával. A blogon már emlegettük, vélhetően még fogjuk is, hogy koncepció nélkül nem lesz eredmény sem. Olyan forgatókönyv beleférne a Milan imidzsébe, hogy kevés pénzzel gazdálkodik jól, de olyan nem, hogy már az igazolási politikával feladja a siker lehetőségét. Ez érződik a játékospolitikában és az edzőválasztásban is.

Galliani állítólag dühös volt a meccs után. De miért is? Mert olyan embert ültetett le a padra, aki nyilvánvalóan alkalmatlan rá? Amiért évek óta nem foglalkozik senki a klub jövőjével? Amiért az egyetlen olyan embert, akiben ez a gondolat megfogalmazódott, gyorsan áttették a marketinghez, miközben a játékosokért ugyanaz az ember felel? Nem tagadom, nem is tehetném, hogy Galliani a legnagyobb sportigazgatók egyike. Volt. Nem kezelte jól a pénztelenséget, az igazolásai rendre besülnek, maximum ideiglenes megoldást biztosítanak. Ha szent az amit korábban felépítettek a klub köré - gondolom az - akkor ezt nem lenne szabad megengedni. Az a minimum, hogy megpróbálnak más úton jó csapatot építeni. Ha pedig nem megy, akkor átadni a széket valakinek, aki új megoldásokat kínál a csapat számára. Az nem igaz, hogy csak a Galliani féle kukázós módszer létezik a csóró csapatok számára. Tudtommal a Dortmundot és az Atleticót sem veti fel a pénz (pláne ha a Real-Barca illetve Bayern szinttel hasonlítjuk össze), mégis megoldották a maguk módszerével, hogy jó focit rakjanak a nézők elé. Az alap ehhez egy tudatosan gazdálkodó csapat, egy jó megfigyelői hálózat és egy klasszis edző. Amíg ezek a feltételek nem valósulnak meg, nincs miről beszélni. Lehet, hogy elérjük a 3. helyet, de az nem a csapat erősségének lesz köszönhető, hanem a romhalmaz bajnokságnak.

Néhány szót a meccsről is. Inzaghi a sajtótájékoztatón azt ecsetelte, hogy valami még hiányzik ebből a Milanból. Ezt a bizonytalanságot látom rajta edzőként is. Képtelen a csapat egymás után kétszer is jól teljesíteni, ez pedig a rossz felkészítés egyik eredménye. A múlt héten az Udinese ellen okosan futballozott a Milan, tegnap nyoma nem volt annak. Szó szerint azt éreztem, hogy osztálykülönbség van a két csapat között.

A meccsterv a szokásos volt, kontrázni akart Inzaghi. Ennek megfelelően Ménez játszott hamis kilencesként, szélen El Shaarawy és Honda kapott helyet. Ménez elég nagy szabadságot kapott a pályán, neki kellett mozgatni a csapatot. Talán eldönthette volna a találkozót is, adódott előtte két nagyobb lehetőség is, egyikkel sem tudott élni. Ez egyfelől meghatározó volt a meccsre nézve, másfelől az ellenfélnek is adódtak lehetőségei. A Genoa a mérkőzés elején többnyire a szögletekből keveredett a kapu elé, végül Antonelli fejelt gólt a sokadik veszélyes Genoa-próbálkozásból. A gólnál Bonera maradt le, de igazság szerint az előtte lévő szögletekből is ugyanakkora eséllyel lehetett volna gól. Próbált szemmel láthatóan gyorsabban játszani a Milan, ennek egyenes következménye lett, hogy kevesebb helyzet adódott Ménezék előtt, ellenben a Genoa szélsői nagyon éltek. Perrotti úgy forgatta szélen Bonerát, ahogy akarta és még Matri is veszélyes volt a kapura, bár rendre rossz döntéseket hozott, így a gól végül nem jött össze neki. Inzaghi nem tudott reagálni Gasperini játékára, egyértelműen a rutinosabb tréner elképzelései valósultak meg.

Nem vagyok szigorú Inzaghival, de csak azért mert nem tudok edzőként tekinteni rá. Olyan javulást nem fedeztem fel, ami egész szezonon át jellemezte volna eddig a csapatot, legfeljebb 1-1 meccses felvillanások voltak. Ez pedig a szezonban kevés lesz, még akkor is, ha jelenleg 7. helyen áll a csapat és csak 5 pontra a 3. hely.

2 komment

blog milan értékelés genoa

Részletek Inzaghi titkos naplójából

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. december 07. - dani027

Utánajártunk, megszereztük! Hosszas nyomozás és küzdelem árán megszereztük Inzaghi titkos naplójának bejegyzéseit, melyekből többek között az is kiderülhet, Bonera milyen folyamat árán lesz a kezdőben. Szupertitkos!

November 30:

Kedves naplóm!

Ma a csapatom fényes győzelmet aratott. A szezonban ilyen jól még nem játszottunk, és simán nyertünk. Majdnem elcsalták a meccset, mutattam is a bírónak, hogy Rami fejese vagy 2 méterrel benn volt. Nem hitte el. A lassítás bebizonyított, hogy igazam volt, legalább két centis gólt lőttünk. Ennek ellenére simán nyertünk. Büszke vagyok a srácokra, innen magabiztosan menetelünk tovább.

December 1.

Kedves naplóm!

Még mindig optimista vagyok. Reggel kisütött a nap, tegnap nyertünk és aludhattam 10-ig, délelőtt nem tartottam edzést. Délután lötyögünk egy kicsit, alapozunk, mert megyünk a kistesókhoz Genovába.

Így keltem.

December 2.

Kedves naplóm!

Egész nap a Genoa játékát elemeztem. Veszélyesek nagyon, kiválóan védekeznek. Elöl Matrira kell figyelni, úgy tűnik jó helyre került. 6 gól, 4 gólpassz, erre még Torres is csettintene. Ügyes játékos Bertolacci is, szélen Antonelli és Perotti keverhet. A kapuban pedig igazi klasszisuk van, pimasz a srác, mert olyat is megfog, amit nem lenne szabad. 3-4-3-at játszanak stabilan, Gasperini beleőrült ebbe, de marhára vágja. Nehéz dolgunk lesz, de optimista vagyok.

Nem aggódom, ha más nem is Torres biztosan betalál.

December 3.

Kedves naplóm!

A mai edzésen majdnem csoda történt. Egymás ellen játszottak a srácok, amikor Torres a kapu elé keveredett és még kapura is tudott fordulni. A lövése csak 2,5 méterrel ment mellé. Nagyon optimista vagyok a folytatással kapcsolatban. Rossz hír, hogy az orvosok szerint De Jong, Abate, De Sciglio és Muntari is kimaradhatnak. Még nem tudom kik fognak játszani, de nagyon optimista vagyok, mindenki szeret itt lenni. Akárki is fog játszani, biztos nagyon jók lesznek. Amúgy azt hiszem Bonera kezdeni fog, nagyon vicces fazon. Edzésen eljátszotta, hogy minden gólt róla kap a csapat, komolyan folytak a könnyeim. Meg is írtam neki SMS-ben edzés után, hogy "LOL Daniele".

December 4.

Kedves naplóm!

Torres egyre magabiztosabb. Tegnap 2,5 méterrel lőtt mellé, ma jóval kevésbé ment mellé. Optimista vagyok szerintem vasárnapra meglesz ez! Mondtam neki, hogy Crespo is így kezdte, utána kettőzött erővel játszott, gólt is szerzett, bár akkor már a többiek zuhanyoztak. Lehet, hogy kezdenie kellene? Nehéz a kérdés, mert úgy tűnik bombaformában van a spanyol, de Ménez kétszer is betalált vasárnap. Beszéltem Berlusconival, azt mondta legyen a kezdőben Torres. Ha így folytatja nem hagyom ki!

u.i.: Bonera ma is alkotott. Elcsúszott edzésen, majd öngólt is fejelt. Haláli fazon, tuti a kezdőben lesz!

Szakadok! :D

December 5.

Kedves a naplóm!

Kezd eluralkodni rajtam a stressz. Még csak csütörtök van, de azért már izgulok. Régebben könnyebben ment ez, bármit is csináltam ott volt előttem a labda és begurítottam. Most meg itt stresszelek. Persze voltak megnyugtató jelek edzéseken. Torres ma is közelebb került a gólhoz, már majdnem megvolt a kapufa is. Ma főként azon gondolkoztam kik játszanak a középpályán. Essien szégyenszemre pirosat kapott, ő biztosan nem jöhet szóba. De Jong még sérült, Montolivót nem merem még terhelni. Ki legyen a védelem előtt? Vagy váltsak játékrendszert és két belső középpályás legyen? Azt hiszem maradok a 4-3-3 mellett és leteszteljük mit tud Poli-Van Ginkel és Bonaventura együtt. Persze jobb lenne, ha Nigel felépülne. Titkon még reménykedem.

Régebben ez így ment.

December 6.

Kedves naplóm!

Ma a szokásosnál is idegesebben keltem, holnap már meccs. Mondanom sem kell, nagyon kell majd a győzelem. Persze egy ilyen jól összerakott csapat ellen a döntetlen sem szégyen, de lemaradhatunk az élmezőnyről, ha elszúrjuk a következő három meccset. Vár még ránk a Napoli és a Roma is, erős csapatok, kemény meccsek. Jelszó: küzdeni kell!

Ui.: ma kiderült, hogy Bonerával eredményesebb a csapat. Persze ezt tudtam, de a számok önmagukért beszélnek. Amikor pályán volt 6-ból 4 meccset megnyertünk, 2 döntetlen lett. Ha nem játszott 1 győzelmet, 4 döntetlent és 2 vereséget értünk el. Ez nem lehet véletlen, mindig a kezdőben lesz ezentúl!

December 7.

Kedves naplóm!

Ma van a meccs napja. Végignéztem a tegnapi edzésvideót és megnyugodtam. A srácok odatették magukat rendesen, mindenki jó volt, Bonera kiemelkedett. Ő lesz a csapatkapitány. Azt hiszem végleg összeállt a fejemben a kezdő. Nem lesz szép meccs, de megverhetjük a Genoát. Galliani tegnap együtt vacsorázott Preziosival, ahol finoman emlékeztette, hogy mennyit köszönhetnek nekünk a kölcsönadott Matri miatt. Reméljük értette a célzást.

Ui.: Azt hiszem ez lesz a kezdő, a Gazzetta is erre tippel: Lopez-Bonera-Mexés-Rami-Armero-Van Ginkel-De Jong-Bonaventura-Honda-Ménez-El Shaarawy.

Szólj hozzá!

blog napló milan inzaghi genoa

Milan-Udinese: nyomokban focit is tartalmazott!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. december 01. - dani027

Az elmúlt hetek gyötrelmes teljesítménye után sikerült pozitívabb arcát mutatnia a csapatnak. Az Udinese legkevésbé sem tudott nyomást helyezni a Milanra, bátortalan taktikájuk eredményeképpen a kreatív játékosok ki tudtak bontakozni, így pedig csak az volt a kérdés hány góllal nyer a Milan. Aki látta a találkozót, alighanem egyetlen percre sem érezte veszélyben a győzelmet, annak ellenére, hogy az első gólt a 60. perc után szerezte csak meg a csapat.

Múlt héten is megjósolta hány gólja lesz.

Röviden összefoglalva nagyon kellett ez a győzelem. Olyan időszakot élt át a csapat, ahol egy vereség a szakadékba sodorta volna a Milant mentálisan, a döntetlen hasonlóképp csak kevésbé gyorsan, a győzelem viszont pozitív irányba terelhette a gondolatokat. Persze tekintve a következő hetek megpróbáltatásait nem biztos, hogy ez pontokban is megnyilvánul majd, aligha számolhat sok ponttal a papírforma alapján Pippo a Napoli vagy a Roma ellen, de ennyire még ne szaladjunk előre.

Stramaccioni csapata meglepően passzívan állt a meccshez. Alapvetően nem jellemző az Udinesére, hogy mindenáron birtokolni akarja a labdát, vagy keményen nyomást helyez az ellenfélre. Ugyanakkor az is ritka, hogy a támadást már az első perctől fogva feladja és abban bízzanak, hogy Di Natale négy védő között is csak megoldja majd valahogy. Márpedig most ez volt a meccsterv, a Milan minden gond nélkül szerezte vissza a labdát azon ritka alkalmakkor, amikor az Udinese indíthatott volna támadást. Nem is nagyon nyíltak ki.

Di Natale zseni, de ennyire kevés támogatással ő sem tud mit kezdeni.

A Milannak jót tett az, hogy a mélységi labdakihozataloknál nem kapott nyomást a középpálya. Korábban még az Empoli is képes volt összezavarni a középpályát egy jól időzített letámadással, ami valószínűleg most sem lett volna feltétlenül rossz ötlet. Azzal vélhetően jobb esélyük lett volna egy gólra, ha Essient már az első percektől fogva zavarják és gyors passzokra kényszerítik. Ebben bizony az is benne lett volna, hogy rossz helyen adja el a labdát a Milan, de annyira védte a saját térfelét az Udinese, hogy ezt igazából büntetlenül is megtehették volna Essienék. A Milan így mélységből jobban tudott szervezni, ebben benne volt Van Ginkel is. A holland nem mutatta magát nagyon sokszor, de remekül helyezkedett, amivel rendre jól segítette a támadások felépítését. Annak ellenére, hogy ez volt az első bajnokija amit majdnem végigjátszott nem lógott ki a mezőnyből, közepes teljesítménye ellenére is úgy vélem megérdemelne még lehetőséget.

Végre bevethető, és elfogadhatóan játszott.

A meccs kulcsa úgy vélem az volt, hogy több labdát sikerült eljuttatni a támadó harmadba, és a kulcspasszok száma is átlag felett volt. Sikerült megoldani, hogy szélen emberfölényes helyzetek alakuljanak ki, érezhető volt, hogy Ménez tudatosan húzódik le szélre és segít ezzel Hondának vagy El Shaarawynak. Megint fontos szerepe lett a felhúzódó szélső védőknek, ami láthatóan szintén egy tudatos játékelem és a szezon elején Ignazio "gólpasszkirály" Abate jó teljesítményét is okozta. Ezúttal meglepő módon Lord Bonera került rendre jó helyzetbe és tudta középre bejátszani a labdát. Nem is veszélytelenül, bár 4 kísérlete közül igazából 1 beadás sikerült. A túloldalon Armero meglepően szürke volt támadásban, igaz mintha az ő oldalán kevésbé sikerült volna területet nyitni. Ennek oka valószínűleg az, hogy El Shaarawy maga is szélen próbált elsősorban betörni, míg Hondánál inkább megfigyelhető volt, hogy behúzódik középre.

A szélen vezetett akciókkal rendre sikerült megbontani az Udinese védelmét, de a beadások terén egészen siralmas mutatót sikerült felmutatni. Nem egyszer került olyan helyzetbe a szélső, hogy lehetősége nyílt keresztbe lőni a kapu előtt a labdát, de egyik sem volt túlzottan okos, higgadt megoldás. (Pár érdekesség beadások tekintetében: Honda 9/2, Ménez 6/0, Bonera 4/1, Bonaventura 4/2, El Shaarawy 3/1. Van Ginkel, Armero és Rami fejenként még 2-2 beadással járultak hozzá a meccshez, ebből a hollandnak lett egy sikeres kísérlete.) Összesen tehát 32 beadási kísérletből 7 került Milan játékosokhoz. Nem éppen veretes szám. Ez volt az oka annak, hogy sikerült kifejezetten veszélyes akciókat vezetni, melyekből többnyire aztán a ziccer hiányzott.

Valahol a 10.perc környékén egyébként a Milan megszerezhette volna a vezetést, Rami fejese ugyanis centikkel áthaladt a gólvonalon, de ezt a gólvonali asszisztens és a bíró sem vette észre. Nem szidnám őket ezért különösebben, szabad szemmel szinte lehetetlen volt ezt kiszúrni. Persze a 21. században már lenne megoldás erre...

Végül nem döntött a meg nem adott gól, de azért itt is be kell vezetni a videóbírót.

Az ellenél kapusa Karnezisz hozzátette a magáét a meccshez, nagy védésekkel tartotta meccsben a csapatát. A 64. percben aztán egy rossz beadást követően került végül a labda Honda elé, őt azonban még a lövést megelőzően lerántotta Domizzi, amire egyből piros lapot kapott és tizenegyest a Milan. Ménez ezt értékesítette. Úgy tűnt ezzel végleg megvan a Milan győzelme, a gyengén futballozó Udinese emberhátrányban sem tűnt különösebb akadálynak. Di Natale ráadásul áldozatául is esett a pirosnak, helyére került védő a pályára, így a legveszélyesebbnek tartott udinei nélkül folytatódott a küzdelem. Sokáig azért nem lehetett élvezni az emberelőnyt, mert Essien is kiállt, könyöklés miatt. Szándékosságot egyébként nem lehetett felfedezni benne, de tény: kirakta a könyökét. Ennyi nem minden bírónál ér lapot, de Paolo Valeri szőrös szívű volt, és elküldte zuhanyozni a ghánait. A Milan győzelmét ez sem veszélyeztette, Ménez szólóból bevert még egyet, ezzel a 7. gólját is meglőtte. A hajrában El Shaarawy és Pazzini is betalálhatott volna, egyikük sem tette, így maradt a 2-0.

Összegezve szervezettség tekintetében magasan a legjobb meccse volt idén a Milannak . Érződött mit akar Inzaghi támadásban, helyenként lendülete is volt a támadásoknak. Hátul az égvilágon semmi probléma nem volt, de nem tudom ez mennyire köszönhető az Udinese passzivitásának és mennyire a Milan javulásának. Mindenesetre clean sheet, ez olyan ritkaság manapság, hogy mindenképpen fel kell jegyezni.

Szólj hozzá!

blog milan serie a értékelés udinese

Elindul-e felfelé a Milan?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. november 30. - dani027

Ha a számokat nézzük, akkor két hasonló képességű csapat fog pályára lépni, elvégre pontosan ugyanannyi pontjuk van Stramaccioniéknak, mint a Milannak. Ha összehasonlítjuk a két keretet, akkor viszont ez a megállapítás aligha lenne helytálló, ilyen téren akár sima Milan győzelmet is vizionálhatnánk. Az elmúlt hetek teljesítményét figyelembe véve azonban meglepetés lenne a győzelem tekintve, hogy az okosan és masszívan játszó középcsapatok ellen elég gyenge a csapat mérlege idén. Ettől függetlenül kell a győzelem, mert csak ez mozdíthatja ki a csapatot a jelenlegi gödörből.

Az Udinese kifejezetten jól kezdte a bajnokságot, mondhatni jót tett a csapatnak az edzőváltás. Stramaccioni azon edzők közé tartozik, aki új lendületet adhatott ennek a csapatnak, még akkor is ha történetesen elődje csapatépítés területén fantasztikus munkát végzett. A kezdeti lendület után (mely alatt azért legyőzték a Napolit és a Laziót is) jöttek kellemetlen pontvesztések, de összességében elég tisztességesen futballoznak. Bármennyire is figyelni kell rá, örülök, hogy leírhatom Di Natale nevét, aki tavaly majdnem visszavonult, de aztán meggondolta magát, és ezt nagyon jól tette. Idén 11 meccsen 7 gólnál jár, amivel az egész találkozó legeredményesebb játékosa lesz. Toto még 37 évesen is a Serie A legjobb csatárai között van, ez világos. Természetesen most is elsősorban őt kell figyelni, szeret ellenünk gólokat szerezni, eddig 12-t rámolt be, amivel a 4. kedvenc ellenfele a Milan.

Immáron 200 gólos az olasz bajnokságban. LEGENDA.

Inzaghi úgy vélem most győzelmi kényszerben van. Tekintve, hogy milyen meccsek várnak még a csapatra, az lenne a legideálisabb, ha az Udinese és Genoa ellen is összejönne a győzelem. Akkor jóval kisebb nyomás alatt kellene futballozni a Napoli és Roma ellen, ahol végképp nem a Milan lesz az esélyes. Most lehetne valami váratlant húzni, elvégre a túloldalon dolgozó edző sem elég rutinos. Imádtam játékosként Inzaghit, de ez a tény nem változtatja meg azt, hogy eddig elég keveset mutatott edzőként. A kezdeti lendület elfogyott, kiismerték a csapat erősségeit támadásban, kevés területhez jut a Milan, így pedig az első fordulókban látott hatékony támadások sem jellemzik a csapatot. A kontrára épülő játék abban a formában amit eddig játszottunk nem képes minden meccset megnyerni, arra kellene rájönnie Pippónak, hogy hol, melyik csapat ellen lehet ezt használni és hol kellene több kreativitás a középpályára. Az Udinese inkább azon csapatok közé tartozik, ami nem szokott területet engedni, főleg nem olyan ellenfél ellen, ahol jobb játékosok vannak. Kellene tehát egy új meccsterv, és azt hiszem az elkövetkezendő hetek sokat elárulnak majd abból, hogy Inzaghi milyen szinten helyezkedik el edzőként.

Zapata a héten kritizálta Inzaghi rotációs elveit, elsősorban a sok védőcserét. Az Udinese ellen sokadig variáció lesz majd látható, De Sciglio a keretben sincs, ami megnyithatja az utat Armero előtt. De ne legyenek kétségeink, esélyesebb, hogy Bonera kezd az eddig látottak alapján. De Sciglio teljesítményét sok kritika érte, és támadásban rendre jókora nullát hozott, hátul viszont jól megoldotta a feladatot többnyire, ha nem is volt kiemelkedő a teljesítménye. Amennyiben mégis Armero kezd, a védekezésben sebezhetőbbé válhat a csapat, ugyanakkor a támadásban jóval többet tehet a játékhoz De Scigliónál. A kolumbiainak ez az egyik erőssége (főleg, hogy háromvédős rendszerben mozog otthonosan), bár erősen meccshiánnyal küzd, szóval kemény meló lesz. Ha Bonera kezd, akkor megtörténhet, hogy a Milan négy belső védővel áll ki a meccsre, hiszen a jobbhátvéd Abate sérülése miatt jó eséllyel Rami lesz. Ő egyébként az Inter ellen egészen jó teljesítményt nyújtott, még a támadásokhoz is felért és néhány pimasz cselt is bevállalt, hátul pedig nem nagyon hozták zavarba.

A középpálya szintén érdekes terep, a két legjobb játékos egyelőre nem 100%-os. A születésnapos De Jong (Isten éltessen Pitbull!) még mindig küzd a válogatottnál összeszedett sérülésével, Montolivo pedig lassan kerül vissza hosszú sérülése után a csapatba. A sérülése elején még arra gondoltam, a visszatérése után nem biztos, hogy a kezdőbe kell rakni (persze én naiv feltételeztem, hogy Cristante pótolhatja), de igazság szerint senki nem nyújtott közepesnél jobb teljesítményt a posztján, így a mi szintünkön megváltás lesz, ha végre játszhat. Az Inter ellen nagy lelkesedéssel és pusztítással romboló Muntari kikerülhet, Essien viszont a pályán ragadt. Másodszor kerülhet a kezdőbe Van Ginkel, akire továbbra is nagyon kíváncsi vagyok, van még mit bizonyítania. A középpálya harmadik eleme Bonaventura lehet, nálam nem kérdés, hogy helye van itt, kiemelkedő teljesítményt ő is ritkán nyújtott, de gyenge meccsére sem emlékszem.

A csatártrió a Honda-Ménez-El Shaarawy lehet, alighanem az egyik legjobb változat még mindig ez, habár szerintem megérdemelné a bizalmat Pazzini és Niang is. Torres nem adta jelét annak, hogy illene a csapatba, ahogyan annak sem, hogy feltámadna, mint anno Crespo a rossz szezonkezdetet követően. A formák persze ebben a hármasban is elég ingadozóak, Honda a szenzációs kezdést követően visszavett a tempóból, Ménez annyira belelkesült, hogy a passz gombot teljesen levették róla, El Shaarawy pedig szinte mindig rossz döntést hoz a kapu előtt.

Összegezve kemény meccs vár a csapatra, ahol ráadásul nyerni kellene mielőtt az egész szezon teljesen elbaszódik. Zsinórban 5 meccsen nem sikerült nyerni, egy hatodik pontvesztés nem segítené ki a csapatot ebből a gödörből.

Várható kezdőcsapat:

Lopez-Rami-Mexés-Zapata-Armero-Van Ginkel-Essien-Bonaventura-Honda-Ménez-El Shaarawy.

Szólj hozzá!

A hibák rangadója

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. november 25. - dani027

Nem, nem felejtettük el, hogy a hétvégén rangadót játszott a csapat, az elemzés csúszása nekem köszönhető, de úgy voltam vele, hogy a színvonal hiánya ellenére is megérdemel egy Derby della Madonnina egy összeszedett posztot. Maga a meccs erősen felejthető volt, több nagy hibával mindkét oldalon. Két fiatal játékos lábában is ott volt a meccs, de Milan oldalon El Shaarawy, Inter oldalon Icardi maradt adós a góllal. Így aztán egyik edző sem lehet igazán elégedetlen, a látottak alapján a döntetlen volt a reális eredmény. Persze ha hozzávesszük, hogy Mancini max. egy hete dolgozik újra a csapattal és ennek ellenére elhozott egy pontot a rangadóról, akkor neki lehettek meccs után boldogabb pillanatai.

Legalább ez rendben volt.

Kezdjük ott, hogy Inzaghi szempontjából rosszkor jött az edzőváltás, egyúttal Thohir jó ütemben lépte meg ezt a döntést. Mazzarival mélypontra került a csapat, egyszerűen nem értették meg a filozófiáját, talán a személyiségét sem szerették, így pedig egyre mélyebbre kerültek. Ez a folyamat tavaly is lejátszódott, akkor nagyon nehezen indultak el felfelé, így elfogyott a türelem vele szemben. Mancini új impulzusokat és új játékrendszert adott a csapatnak, bár azt hiszem a háromvédős felállás nem volt eleve halott ötlet, így a problémákat máshol kellett elsősorban keresni. Jelentősen nem lépett előre Mancini idei első Intere, de a buta hibákat minimálisra csökkentették, ami épp elegendő volt a Milan ellen.

Ha már a hibáknál tartunk, meg kell említeni, hogy a védelem mindent megtett a gól érdekében. Rossz helyezkedések, eladott labdák - köztük a legnagyobb Muntari érthetetlen átadása aminek a végén Icardi lövését megfogta Lopez. Meccs közben az a kissé erőltetett vicc jutott eszembe, hogy a csapat most szponzorkeresés közben van, de az este maximum az Adidast győzhette meg arról, hogy a Milan igenis élen jár az eladott labdák terén. A biztonsági passzok többsége működött - bár ahogyan írtam Muntari ilyen téren könnyen zavarba hozható - de alighogy valamilyen extra passzra lett volna szükség elakadt a támadás. Megint addig a pontig volt meg a meccsterv, ameddig szélre lejutott a labda. Utána viszont tanácstalanul álltak a szélsők és vagy visszapasszolták a labdát, vagy pedig megpróbálták begyötörni középre. Szegény Torrest rengeteg kritika éri a gyenge formája miatt. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy ez a meccs is tipikusan az volt, amikor egy értékelhető passzt sem kapott. Torres egyértelmű, hogy nem erőcsatár, ő az a fajta befejező, aki lendületből szeret támadni. Érkezését pontosan azért támogattam, mert ezen a téren beleillett abba a vonalba, amit Inzaghi felvázolt. Ehhez képest a lendületből indított támadásokba nem vonják be, ellenben szinte csak és kizárólag beadásokkal próbálják helyzetbe hozni. Magyarán szólva adott egy kontracsapatba beilleszthető csatár, akit viszont úgy próbálnak meg helyzetbe hozni, ahogyan azt kellene, aki a kispadon ül. Ez a stílus jobban kedvezne Pazzininek, aki tipikusan tizenhatos környéki csatár. Rá nem lehetne bízni egyetlen kontratámadást sem, ellenben a beívelt labdákra veszélyesebben mozog, mint Torres.

Ménez is sokat hibázott, de a gólja mesés volt.

Nem tudom megállni, hogy ne vegyem elő megint Muntarit. Számomra a ghánai játéka bántóan buta. Ha három vagy négy középpályás van a kezdőben kevésbé feltűnő, de ha a védelem előtt kell párban játszania, akkor nagy szerepe van a csapaton belül. Rajta is múlnak ilyenkor a labdakihozatalok, figyelnie kell arra hol szabálytalankodik és hogyan helyezkedik egy kontra ellen. Mindeközben a támadáshoz is fel kell érnie. Összetett és bonyolult szerepkör, nem is megy neki. Minden olyan tulajdonsága előjön belőle, ami rossz és ami miatt nem kedvelem a játékát. A derbin minden túlzás nélkül az első negyed órában ki lehetett volna szórni, ahogyan Dodo fejét eltalálta, egyszerűen értelmezhetetlen. Ahogyan az is, hogy az eset még csak sárgát sem ért, sőt végül egész találkozón nem kapott. Az Essien-Muntari kettős ha mást nem is ért el, azt azért mindenképpen, hogy felértékelődött a De Jong-Montolivo kettős jelentősége.

Muntari akcióban.

Külön bekezdést kell szentelnem El Shaarawynak is. Ő az a játékos, akiben talán reménykedtünk, hogy esetleg klasszis lesz. Alapja volt ennek, 2012-ben majdnem meccsenként volt egy gólja. Aztán 2013 januárjában megállt, és azóta mélyponton a karrierje. A derbin is gyengén játszott és még így is hős lehetett volna belőle, de a gólpassza mellé nem tudta odarakni a gólt. Egy klasszis megoldotta volna. Egy önbizalommal teli Fáraó is megoldotta volna. De a mai Fáraó görcsös a kapu előtt, rossz döntéseket hoz. Kicsit aggódom is érte. Valahogy nem megy a Milannak a fiatal játékosok felépítése. El Shaarawy mellett ingadozó De Sciglio formája is, Cristantét sikerült elüldözni, Niang képtelen összerakni magát fejben pedig a tehetsége neki is adott.

Tehetségek, reszkessetek?

Meglepően keveset beszélnek erről, de szerintem egyértelmű, hogy Inzaghi Milanja gödörben van. A legutóbbi 5 meccsből egyet sem sikerült megnyerni, 4 döntetlen és 1 vereség mellett. Inzaghi eddig annyival tett hozzá a csapathoz többet, hogy a vereségek helyett az ikszeket hozza, ami valljuk be: sokat nem javít a csapat helyzetén. Körülbelül mintha nem egyest kapna a dolgozatra, hanem kettest. Még épp nem bukik meg, de jónak sem nevezhető a teljesítmény. Persze a helyzete több, mint nehéz. Rossz alapanyagból kellene irreális elvárások mellett dolgozni, ami ráadásul nem is feltétlenül szolgálná a klub érdekét. Legalábbis én biztosan nem szeretném a mai Milant a Real vagy a Bayern ellen látni. Az elmúlt két év abszurditása jól jelzi, hogy mennyire szarban van a csapat. Előbb ragaszkodnak egy edzőhöz, aki sorban hozza a vereségeket, majd idecitálnak egy klublegendát, aki változtatni szeretett volna és gyorsan ki is hátráltak mögüle. Végül az az ember kerül a padra, aki szintén klublegenda, szintén nincs rutinja a felnőttek között. Logikus. Ha azt nézzük, hogy Seedorf és Inzaghi edzői teljesítménye hogyan alakult eddig, azt kell mondjam a holland nem nyújtott rosszabb teljesítményt. (Sőt, az első 12 forduló alatt 20 pontot szerzett, Pippo 18-at.) Mindezt rosszabb kerettel, érzelmi mélypontról, nulla edzői tapasztalattal, nulla támogatással. Persze a hétvégi döntetlennel újra elégedett volt Berlusconi, szóval a jelek szerint minden rendben, jó úton haladunk és dolgozunk tovább. Elvégre új Milan épül.

Utolsó 5 meccs, 4 pont.

A két milánói csapat alighanem minden idők legrosszabb milánói csapatai közé tartoznak. Jelenleg összesen 35 pontot gyűjtöttek, ami azt jelenti, hogy a Juvét "összmilánó" csak négy ponttal előzné meg. Egészen siralmas.

Megmondom őszintén sok jóra a folytatásban sem számítok. Jön két középcsapat, a masszívabb fajtából, hasonló stílussal. Az Udinese és Genoa sem szeret kinyílni, ellenben gyors kontrákat vezetnek. Figyelni kell. Utána pedig a két valószínűsíthető dobogós következik a Napoli és Roma. Általában azok ellen szenvednek, akik jól védekeznek, a többségnél viszont jobban támadnak. Maradjunk annyiban, hogy a döntetlen már siker lenne.

Szólj hozzá!

elemzés milan inzaghi inter muntari derby della madonnina el shaarawy

Roncsderbi

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. november 22. - dani027

Derby della Madonnina - avagy a világ egyik leghíresebb párharca következik a hétvégén. A két milánói gigász vetélkedése kétségtelenül a legnagyobb rangadók közé tartozik. Szurkolóknak, vezetőknek, játékosoknak egyaránt fontos a győzelem. Engem jelenleg mégis leginkább szomorúsággal tölt el ez a párharc. Ma ugyanis két legenda vergődéséről szól és nem a zseniális játékosok küzdelméről.

Vannak nálam tapasztaltabb és valószínűleg nagyobb Milan szurkolók is, akik több derbiről tudnának írni. Nekem mégis az az időszak meghatározó a két klub vetélkedésében, amikor a két milánói csapatban olyan klasszisok futballoztak, mint Sevcsenko, Inzaghi, Kaká, Seedorf, Pirlo, Gattuso, Cafú, Nesta, Maldini, Stam vagy épp Dida. Lényegében egy kezdőre való zseni, akik Adriano, Martins, Sztankovics, Veron, Cambiasso, Figo, Zanetti, Julio Cesar kvalitású játékosok ellen léptek pályára. Az akkori derbikben minden megvolt, ami egy ilyen párharcot kiemel. Iram, lelkesedés, szenvedély és jó foci. Manapság egyiket sem érzem túlzottan a Milant-Inter meccsek során, aminek egyik részről az az oka, hogy nincsenek klasszis játékosok a milánói csapatokban, a másik pedig, hogy némileg hiányérzetem van az identitás tekintetében is. A korábbi rangadókon mindig volt 1-1 olyan ember, aki ízig-vérig rendelkezett az adott klub DNS-ével, amit nyilvánvalóan az öltözőn belül meg is mutatott. Így aztán nemcsak számukra vált létfontosságúvá a találkozó, hanem azon légiósok számára is, akik kevésbé értették meg a szenvedélyét egy ilyen rangadónak. Persze ahogyan végigsiklottam a neveken, rá kellett jönnöm, hogy a Milan oldalán nagyon kevés ilyen játékos lehetett, mert a nekem meghatározó Ancelotti-érában a kezdőjátékosok jelentős része hosszú éveket töltött el a csapatnál.

Ma abban a helyzetben várhatjuk a derbit, hogy mind a két klub új generációt kénytelen felépíteni, de kevés olyan játékost lehet látni, aki hosszú évekre meghatározhatja ezeket a mérkőzéseket. Arculatváltás zajlik, de ennek a váltásnak aligha örül bármelyik fél is. A két klub között ráadásul elég sok párhuzam van. A probléma forrása mindegyik esetben a pénz, a "széf" kulcsát hét lakat alatt őrzik, a piacon minimális összegeket költenek el, főként a korábbi évekhez képest. Emiatt aztán olyan játékosokat tudnak csak igazolni, akik valamilyen oknál fogva a piacon kevésbé számítanak kapósnak, de összességében nem annyira rossz labdarúgók. Mindegyik oldalon szenvednek a klubstratégiával, és világos koncepciót egyik csapatnál sem lehet felfedezni. Mivel a Milan mindennapjait jobban követem, ezért Berlusconiék esetében nagyobb bátorsággal ki merem jelenteni, hogy a túlélés a cél, de Thohir sem tűnik annak a megmentőnek, akire a Moratti korszak után szüksége lett volna az Internek. Idén tehát nem Sevcsenko és Adriano riogatja az ellenfelek védőit, és nem Zanetti vagy Maldini keseríti meg a támadók életét, hanem - nagyon finoman fogalmazva - közepes játékosok.

Ezért - és ez végtelenül szubjektív - nekem manapság már nem jelent annyit ez a párharc, mint régebben. Presztízsharc ez tény, de ennél többről szól szerintem egy ilyen csata.

Érdekességek persze most is akadnak a mérkőzés előtt. Az egyik legérdekesebb az Internél történt ugyanis kirúgták Mazzarit a rangadó előtt. Az Inter jelenleg a 9. helyen áll a tabellán és 16 pontot gyűjtöttek eddig. (Ez 1 ponttal kevesebb, mint amit a Milan szerzett.) Vélhetően a kirúgása mögött nem is ez állt, hanem a kilátástalan játék, ami már az előző szezonban is jellemezte a csapatot. A háromvédős felállást sehogyan sem sikerült megoldania, hátul is dadogós volt a játék, cserébe pedig elöl is fogalmatlan volt a csapata. Nápolyban jobb anyagi lehetőségekből épített jó csapatot, az Internél viszont ezen a téren megbukott. Utódja az a Mancini lett, akinek nem idegen terep az Inter kispadja, bár egészen más körülmények között edzősködött akkor. Jó alapanyagból kellett csapatot építenie, ezt bizonyos téren megoldotta, de valami extra mindig hiányzott az Interből. Ezt az extrát akkor nagyon várták a szurkolók és Moratti is, így Mourinhóval váltották, aki BL-győzelemre vezette őket. Később Mancini a Manchester City edzője lett, ami már akkor sem tűnt jó ötletnek, bár kupákat (köztük egy bajnoki címet) így is nyert a csapattal. Olyan edzőnek tűnik, aki ha erőfölényben van képes eredményes lenni, viszont rég edzett úgy csapatot, hogy az legjobb esetben is csak a középmezőnyhöz tartozik. Most azt a feladatot kapta, hogy arculatot adjon az Inter játékának, amire véleményem szerint alkalmas lehet. Inzaghi szempontjából viszonylag rosszkor jött ez a váltás, mert egy Derby della Madonninán jóval tapasztaltabb tréner ül majd vele szemben. Persze Pippo is szerepelt játékosként számos alkalommal ilyen rangadón, de akkor őt készítették fel egy ilyen helyzetre, most pedig neki kell segítenie a játékosokon. Ebből a szempontból nekem öröm, hogy két ilyen edző ül a padon. Mancini edzőként nagy rutinnal rendelkezik a derbikről, Inzaghi pedig játékosként élte át a rangadók élményét. De ami nagyon fontos, hogy mind a ketten olyan időszakban élték át ezt, amikor tényleg két gigász küzdött egymással. Azzal tehát pontosan tisztában vannak, hogy mit is jelent egy ilyen meccs.

Inzaghi egyébként a szokásos gondok mellett néhány sérülttel is küzd, ami átalakíthatja a csapatát. Védők között Abate nagy hiányzó - elsősorban a támadásból - de nehéz lenne megtippelni ki lesz helyette. Az szerencsére fel sem merülhet, hogy Bonera kapitány legyen a kezdő eltiltása végett, de a jelek szerint az is elképzelhetetlen, hogy balhátvéd poszton balhátvéd játsszon. Valószínűbb, hogy Rami esetleg Poli játszanak jobbhátvédet és De Sciglio marad balon. Időközben az is kiderült, hogy Alex is kidőlt, tehát az eddigi fejtegetések akár borulhatnak is. Középpályán De Jong sérülése okoz fejtörést. Elméletben nem elképzelhetetlen a játéka, de az általában nem szokott jót jelenteni, ha ennyire az utolsó percekre hagyják a döntést. Ezen a téren egy ghánai duót várhatunk leginkább Essien és Muntari által, aminek legfeljebb 5-6 éve örültünk volna. Ez viszont azt is jelenti, hogy a 4-3-3-as rendszer helyett visszatér a 4-2-3-1, a támadósorban Bonaventurával, Ménezzel, El Shaarawyval és Torresszel. Ha valóban ez a négyes lép pályára, akkor leginkább Bonaventurában bízhatunk. Jack igazi Inter specialista, négy gólja is van a kék-feketék ellen. Honda kihagyása ugyanakkor meglepő döntésnek tűnik, bár tény, hogy az utolsó pár meccsen ő sem villogott.

Vasárnap este 20:45-től tehát érkezik egy igazi rangadó, amire viszont a klubok jelenlegi állapotában maximum roncsderbiként tudok gondolni. Játékosaink az elmúlt hetekben, napokban sokat beszéltek a győzelem fontosságáról, mondván, hogy ez nagy lökést adhat a csapatnak. Valószínűleg ez még a mostani helyzetben is igaz, arról nem is beszélve, hogy négy pontra növelhető az előny az Interrel szemben.

4 komment

blog előzetes milan inter derby della madonnina

Körkérdés VII. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. november 12. - dani027

7 nap 7 kérdés, rengeteg válasz. Blogunk szerkesztői körbejártak bizonyos témákat, melyek aktuálisak vagy épp fontosak a Milannal kapcsolatban. A blogon naponta egy kérdésre adott válasz fog megjelenni, célunk, hogy minél szélesebb körben megvitathassuk ezeket a témákat. Kövessetek bennünket, és írjátok meg Ti is véleményeteket Facebookon vagy a blog kommentzónájában!

NAP KÉRDÉSE

Novemberben játszunk még a Sampdoria, Inter és Udinese ellen is. Három masszív csapat következik, így komoly teszt lesz. Hány pontot vársz ezektől a meccsektől? (A kérdésekre még a Sampdoria elleni találkozó előtt érkeztek a válaszok.)

Szóri

Intert verjük, Udinesetől kikapunk, Sampdoria X, tehát 4.

Nathaniel

4 azaz négy pontot. VDGY vagy VGYD felállásban.

Renningan

Legjobb esetben 4-et szerez, azaz 5-t veszít.

Galacy

Max. 6 pontot. Ha realista vagyok, akkor 3-4. Én a 9-nek örülnék, sőt, más nem is jöhetne szóba, de ez már nem az a Milan...

Nesta34

Kurvára remélem, hogy 6 összejön.

Sylvinho

Nem titkoltan pesszimistán várom ezeket a találkozókat, véleményem szerint a felsorolt meccseken meg lesz ugyan az 5 pont, ami az elmúlt meccseinket látva egyáltalán nem számítana rossznak, viszont ha decemberig vizsgáljuk a dolgot, akkor összesen 6 pontot jósolok a társaságnak a 6 meccsre (a maradék 3 meccs Genoa i, Napoli o, Roma i )

Donzee

Nem érdekel túlságosan. Csak lássak némi akaratot, elszántságot, ötletet, és tiszteletet a mez iránt.

Szabby

2 (merjünk nagyot álmodni)

Abatino

Nem tudom.

Cortez

9pontot várnék, de a harmadát fogják feltálalni.

kalocsa

5-6 pont, talán.

Logo

1 max 2.

GG

Optimistán négyet, pesszimistán egyet.

godom

Igazság szerint hiába mi játszunk ez legkevésbé rajtunk múlik. SImán benne van a 3 X, ahogy az is, hogy a Marassiba felesleges elmennünk is azzal, amit a Hellas óta tolunk. Mondanám szívesen, hogy a két hazairól hozhatunk 4 pontot valamilyen formában, de nem kell messze menni -> Palermo. Az 5 pont már szinte csoda lenne.

Zaka

9-et várok és max 4-re számítok. Maximum.

Dani027

Ezek lesznek a legkeményebb tesztjei az eddigi szezonnak. A Sampdoria nagyon masszív, az Inter bukdácsol, de rangadón egészen más arcukat fogják mutatni, az Udinese pedig új erőre kapott Stramaccioni irányításával. 5-6 pont már nem lenne rossz teljesítmény, pláne ha a győzelmet az Inter ellen éri el a csapat.

Szólj hozzá!

blog körkérdés tippek milan

Körkérdés VI. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2014. november 11. - dani027

7 nap 7 kérdés, rengeteg válasz. Blogunk szerkesztői körbejártak bizonyos témákat, melyek aktuálisak vagy épp fontosak a Milannal kapcsolatban. A blogon naponta egy kérdésre adott válasz fog megjelenni, célunk, hogy minél szélesebb körben megvitathassuk ezeket a témákat. Kövessetek bennünket, és írjátok meg Ti is véleményeteket Facebookon vagy a blog kommentzónájában!

NAP KÉRDÉSE

Nem feltétlenül anyagi oldalról szemlélve, kell ennek a Milannak a Bajnokok Ligája? Melyik rombolja jobban a Milan presztízsét a távolmaradás, vagy ha mondjuk csúnyán megég a sorozatban?

Szóri

Ebben a formában nem kell a BL, és visszautalok az első pontra. A BL-t könnyen elérjük ebben a kis túlzással lassan MB1-szintű bajnokságban, de ezzel nem megyünk semmire. Majd kapunk egy hatost Münchenben, meg szar játékkal X-elünk egyet Lengyelországban. Hiányzik ez? Nem! Ha majd ésszerűen csapatot építünk, akkor térjünk vissza erre a kérdésre.

Nathaniel

A BL kell, mert a DNS-ünkben van (Gaylliani rulez). Az akkor is pénz, ha a csoportból sem jutunk tovább. Én azt mondom, ha képesek lennénk elérni a 3. helyet, örülnék egy BL selejtezőnek is, de mivel Pippo nem edző, vele én nem nagyon hiszek a 3. helyben.

Renningan

Kell a BL mindenképp. Annál semmi sem égőbb, hogy a csapat nem képes kvalifikálni magát a sorozatba.

Galacy

Nagyon kell a BL. Egyrészt hatalmas pénzkiesés, elég komoly presztízsveszteség is, inkább égjünk néha egyet-egyet, mintsem, hogy hiányozzunk.

Nesta34

Csak és kizárólag azért kell, mert Berlu semmi pénzt nem tesz már az üzletbe.Talán a BL miatt egy kicsi minőség is jön, bár tartok tőle hogy jövőre sem nézünk Milan Bl meccset.

Sylvinho

Egyszerűen nem tudok elsiklani az anyagi dolgok felett egyrészről, másrészt a Milannak a BL-ben a helye, de nem ezzel a kerettel és mentalitással, az teljesen világos. Még egy esetleges BL égés is jobban esne, mint a középmezőnyben vergődve folyamatosan szar meccseket látni.

Donzee

Kell, csak ez lebeghet mindenki szeme előtt.

Szabby

Határozottan nem kell amíg Inzaghi az edző. Egyrészt mert a Seria A ban is képes lemosni akármelyik tucat edző taktikailag, akkor mire jutna nemzetközi szinten is rutinos edzőkkel szemben? Másrészt meg pont az amit a Palermo elleni vesztes meccs után mondott. Amiben kiemelte hogy az volt a baj hogy egy hét alatt 3 meccset is játszanunk kellett. Kérdés mi lenne ha véletlenül elcsíptünk volna egy EL helyet tavasszal? Most a kiesés szélén állnánk mert túl sok a meccs? Amúgy a Palermo nem a 3ik meccsét játszotta a héten, miközben hazai pályán alázott meg?

Abatino

Nem nézem én a presztizst, de gyengék vagyunk hozzá.

Cortez

BL? A múlt, még néhány évig biztosan...

kalocsa

A jelenlegi Milan ne induljon sehol sem. Nem érdemli meg. És kizárólag a két vénembernek köszönhető.

Logo

Mindkettő. Pénz kell ebbe a csapatba, hogy újra fényesen csillogjon. Nehogy már a Margit tartson minden rekordot.

GG

Ha anyagi szempontot mellőzöm, akkor nem lenne jó ennek a Milannak a BL. Elnézve az aktuális olasz topcsapatok eredményeit, nem tudom mi mit alkotnánk az elitligában.

godom

Persze, hogy kell, a BL nem BL a Milan nélkül, az olasz foci, nem olasz foci egy BL helyet megcsípni képtelen Milan nélkül, a lényeg az, hogy pénz nélkül, megfelelő vezetői támogatás nélkül tök mindegy, hogy kell-e vagy nem, nem lesz és kész.

Zaka

Ennek a Milannak nem. Az elmúlt BL-szezonokban néha begyűjtöttünk egy-egy skalpot (pl.: Barca) de többnyire nem erről szólt a szereplésünk. Koncentráljunk az építésre és takarítsuk ki a szemetet.

Dani027

Azt mondom nem. Nehéz lenne megoldani anyagi szempontból, de szerintem nem áll készen a csapat arra, hogy a mostani sztárcsapatokkal versenyezzen. Ami azt illeti a többi olasz csapat sincs közel, de mi még jobban le vagyunk szakadva. Azt mondom pár év Európa nélkül, vagy néhány év az EL-ben hosszútávon sokat segíthetne. Addig lehetne építkezni. A Milan márkának persze nem tenne jót, de az sem, ha pofozógépnek jutnánk ki.

Szólj hozzá!

blog körkérdés milan bl