Őszintén nem voltam, vagy inkább fogalmazzunk úgy, nem mertem optimista lenni a nyári igazolási szezon előtt. Sokáig kételkedtem abban, hogy a kínaiak léteznek-e, olyan hosszúra nyúlt ez a szappanopera. Kételkedtem abban, hogy az Intertől hozott Fassone-Mirabelli duó (Fassobelli, ahogy a szurkolók nevezik őket) képesek lesznek-e valóban megerősíteni a Milant, még ha van is pénz. Aztán elég hamar kiderült, hogy valóban jó szakemberek, akik koncepció mentén, az edző elvárásai szerint és időben rakták össze a csapatot. Ez a három fontos tényezője egy átigazolási időszaknak nemhogy egyben, de még külön-külön sem teljesült a korábbi években. Nézzük meg, milyen csapatot rakott össze Fassobelli.

Erről az igazolásról álmodni sem mertünk

Kapuskérdés

Az egyik legnagyobb igazolás Donnarumma megtartása volt, ami sokkal nehezebb volt, mint gondoltuk volna. Elég csúnya szappanopera alakult ki a fiatal, de már klasszisnak mondható kapusunk körül, amit leginkább magának, illetve menedzserének köszönhet. Raiola zsarolását nagyon jól kezelték az átigazolási guruink, sőt, a hírek szerint Donnarumma pótlására is több tervük volt (Perinnel meg is állapodtak már). Végül mindannyian tudjuk a végeredményt, a tehetséges kapusunk maradt, sőt, a kevésbé tehetséges bátyját is leigazoltuk mellé. Utóbbit remélem nem gyakran látjuk tétmeccsen a Milanban, ettől függetlenül úgy érzem, jól állunk kapus poszton, baj esetén Storari bármikor elfogadható szinten tudja pótolni Gigiót. És ne feledjük, hogy a kölcsönadott Plizzarit is hasonlóan tehetségesnek tartják a szakemberek. A keretben megtalálható még Gabriel is, akit nem sikerült értékesíteni.

A következő átigazolási időszakokban is bizonyítania kell, hogy ez tényleg így van...

Új fal épült Milánóban - a védelem

Ha a 4 védős rendszert vesszük alapul, akkor gyakorlatilag egy új négyest igazolt a Milan. A Conti-Musacchio-Bonucci-Rodríguez négyes véleményem szerint az egyik legerősebb lesz Olaszországban, ha összeáll, sőt a világon is, és ez nem túlzás. Ha pedig sikerülne a Milannak kapnia a legkevesebb gólt a bajnokságban, akkor az már fél siker a Scudettóhoz. És ne felejtsük Romagnolit sem, aki biztos nem a padot szeretné koptatni. Ötüket nézve a háromvédős rendszer sem elképzelhetetlen, ami tovább erősítheti a - várható - stabilitást.

A kezdő jól néz ki, viszont a kispadon  mennyiségi és minőségi problémák előfordulhatnak. Ha a háromvédős rendszer lesz az alap, de középről kidől valaki, akkor valószínűleg inkább rendszert vált Montella, mivel a Zapata-Paletta-Gómez hármas egyike sem egy életbiztosítás. Szerintem egy igazolást még a padra elbírt volna a csapat, de reméljük, nem lesz hosszabb sérülés hátul (és más posztokon sem persze).

A szélső védők pótlása esetén sem vagyok nyugodt. Antonelli talán tudja pótolni Rodríguezt (amennyiben nem sérült, mert Luca elég sérülékeny), viszont a jobb oldalon eddig sem Abate, sem Calabria nem győzött még meg. Abate egy gyengébb Milanban is a kutyaütők között volt, Calabria pedig bár még elég fiatal és sokat fejlődhet, de félek, hogy De Sciglio (nem túl magas) szintjét sem éri majd el.

A kínaiak értenek a falak építéséhez

A középpálya is tetszetősen újult meg

Az érkezők közül a legnagyobb név Biglia, aki az igen fontos regista pozícióba a régen várt minőséget hozhatja meg. Remélhetőleg Locatelli sokat tanul tőle, és méltó utódja lesz az argentin játékosnak, Montolivót pedig minél ritkábban látjuk már Milan mezben,

A legfontosabb igazolás mégsem ő, hanem Franck Kessié. Egy nagyon sokoldalú, nagy teherbírású játékos. Mondhatjuk, hogy minden edző ilyenről álmodik. A még mindig csak 20 éves középpályás pár éven belül világklasszis lesz, és sorban állnak majd érte a csapatok. Remélhetőleg hiába, mert nem szorulunk az eladására.

Honda 10-es mezét (jajj, de szörnyű ezt leírni...) a török válogatott Calhanoglu örökölte meg, akiben szintén hatalmas potenciál van, reméljük élni is fog vele. Egyelőre nem túl meggyőző, de még sok ideje van bizonyítani, bár úgy érzem, 4-3-3-ban neki nem igazán van helye. Kérdés, miatta érdemes-e olyan felállásra átállni, ahol van trequartista, klasszis játékos válhat-e belőle.

Fontos szerepe lehet még a sokoldalú Bonaventurának, aki azon kevés játékosok között van, aki a "régi" játékosok közül továbbra is meghatározó ember lehet. 4-3-3 esetén ő lehet a megoldás ott, ahol eddig Calhanoglu próbálkozott, de szélsőként is jó teljesítményre képes.

Sosától nem sikerült megszabadulni, így maradt, valamint a keret tagja még Mauri, Zanellato és Mastour is. Hasonló félelmeim vannak, mint a védelem esetén is. A kezdő bitang jó, még egy-két kezdő közeli játékos a padra is szorulhat, ha mindenki egészséges, viszont a padon mennyiségi és minőségi problémák lehetnek egy sérüléshullám esetén. Nem hiába szeretett volna még egy játékost igazolni Fassobelli. Kérdés, hogy a keretből már egyszer kirakott Sosa, vagy az eddig nem sokat mutató Mauri (akiben egyébként motoszkál valami tehetség mindenképpen) megfelelő rotációja lehet-e a fenti játékosoknak. Kucka távozása még fájó lehet. A szlovák középpályás valószínűleg nem sértődött volna meg, ha csak kiegészítő emberként számít rá Montella, viszont minőségi csere lehetne a padon. Talán ő az egyetlen távozó játékos, akit nem bántam volna, ha marad.

Szerintem a legjobb igazolásunk lesz

Fiatal tehetségekkel rohamozzuk az ellenfeleket

Suso hosszabbítása örömteli, viszont kezdő kvalitású szélső egyedül ő van a keretben. Illetve itt van még természetesen Bonaventura, amennyiben szélsőként számít rá Montella. Borini volt az egyetlen igazolásunk ide, aki kiegészítő embernek tökéletes, viszont ő az elmúlt évek csapatában sem lenne erősítés. Kérdés, szélső támadóval milyen gyakran fogunk kiállni, mert 3-5-2 esetén Suso vélhetően középre kerülne. Ha mégis kell valaki a szélre, Silva vagy Calhanoglu is szóba jöhet.

Csatár ügyben sok Milan szurkoló csalódott egy kicsit, mert vártak egy hatalmas nevet, mint pl. Aubameyang. Helyette "csak" André Silva és Kalinic érkezett. Ettől függetlenül úgy gondolom, tökéletes döntést hozott itt is Fassobbelli. Van két igen tehetséges fiatal csatárunk. Az egyikük a nyáron berobbant Cutrone, a másik pedig a korábban említett André Silva. Mindkettőjükben ott van a potenciál, hogy idővel klasszissá váljanak. Viszont egy sztár mellett kevesebb lehetőség jutna most nekik, kevésbé tudnának fejlődni. Így mindketten eleget játszhatnak, de ha meginognának, akkor a tapasztalt Kalinicet bármikor bevetheti Montella. Ha pedig nem válnak be, akkor télen zsebbe lehet nyúlni és idehozni egy klasszis csatárt.

"Sztárcsatár kell? Itt vagyok én!"

Montella elég lesz a feladathoz?

Ez a legnehezebb kérdés, ami nagyban befolyásolhatja a szezont. Az biztos, hogy jó teljesítményre van szükség tőle, mivel gyakorlatilag az ő igényei szerint építették fel a csapatot. Egyelőre ragaszkodik a 4-3-3-hoz, viszont erős rotáció várható, ami miatt akár a taktika is változhat meccsről-meccsre. Ez is felveti, hogy mennyire lesz stabil a csapat, ha a három- és négyvédős rendszert rendszeresen váltogatja. Persze valós elvárás lehet ma már a játékosok felé, hogy akár két-három rendszerben is magabiztosan tudjanak játszani, viszont akár 11 olyan játékos is lehet egyszerre a pályán, akik tavaly még különböző csapatokban játszottak. Gyakorlatilag egy teljesen új csapatot kell építenie, miközben jó játékot és eredményt várnak el tőle. Nehéz feladat előtt áll Montella, reméljük meg tudja oldani. De nem kell sajnálni, mert sokkal kellemesebb problémákkal szembesülhet, mint tavaly ilyenkor.

Mirabelli és Fassone már bizonyítottak, most Montellán a sor

Mi várható a szezonban?

Úgy gondolom, hogy van 14-15 olyan játékosunk, akik egy Scudettóra esélyes csapatnak az alapját adhatják. Viszont sérülések, eltiltások esetén a kispadról nem biztos, hogy a megfelelő minőségű pótlás érkezhet. Így három fronton teljesíteni nagyon nehéz lesz. Viszont az EL-csoportból fél gőzzel is tovább kell jutnia a csapatnak, így talán télig nem fogy el az energia, akkor pedig be lehet foltozni a lyukakat a keretben (addigra azt is látjuk, ki vált be, és ki nem a nyári fogások közül).

Ha télen sikerül három-négy játékossal megerősíteni a keretet, és a sérülések elkerülik a csapatot, akkor a bajnoki cím és az EL-győzelem is elérhető távolságú. Viszont ehhez, ebben a formában jókora szerencse is szükséges, így azt gondolom, a 3. hely lehet ebben a szezonban a reális cél. Ha az építkezés pedig továbbra is hasonlóan tudatosan folytatódik, akkor jövőre a Scudettóért, pár év múlva pedig a BL-győzelemért harcolhatunk. 

Én csak egy dologtól félek igazán: hogy felébredek, hogy az elmúlt pár hónap csak egy álom volt, és még mindig Galliani felel az átigazolásokért....

Lesz még ilyen!