Adta magát, hogy majd azzal a címmel próbáljuk felhívni figyelmeteket a meccsre, hogy volt csapata ellen vezeti a Milant Mihajlovic vasárnap este a forduló zárómérkőzésén, de most már az a helyzet van, amikor Miha bá’ volt csapata látogat a Sampdoriához. Vagy ha úgy jobban tetszik, Sinisa legutóbbi két klubja találkozik. Az új vezetőedző, a taktikai, a formáció- és felállásbéli dolgokról döntő Silvio ’kapdbeafaszomat’ Berlusconi lesz a maradék 6+1 játéknapon, a stróman szerepére pedig erre a kis időre Cristian Brocchit jelölték ki.
A héten már több helyen, többféleképpen megírták véleményüket a különböző magyar Milanos oldalak, csoportok, köztük MI IS, úgyhogy én már saját véleményemmel hosszabban nem szeretném terhelni a népet, röviden annyit: Véleményem szerint a csapat teljesítményének visszaesése sokkal inkább a vezetőség hónapok óta tartó kommunikációs aknamunkájának az eredménye, mintsem az edző személyéé! Addig-addig mérgezték belülről agyatlan gondolatokkal, elképzelésekkel, ultimátumokkal az igaz lassan, de fokozatosan épülő egységet, valamint a közel sem látványos, de legalább folyamatosan egyre inkább stabilizálódó játékot, amíg el nem érték azt a pontot, amikor már bőven elfogadható forgatókönyv Mihajlovic menesztése. Emellett már alkalmas is arra a kialakult helyzet, hogy elfedje az újabb önmegerősítő, ki ha én nem Berlusconi komédiát, valamint könnyebben el tudjon siklani a nép amellett, hogy a főnök saját bejáratú távirányítós játéka áll majd a Milan kispadja mellett hétről-hétre.
Leszögezném, hogy Brocchival semmi bajom nem volt eddig se és ezután se lesz, mert önálló döntésekre csak azután számíthatunk tőle, hogy a fő csapásirányt a formáció és pár játékos kötelező szerepeltetése nyomán kijelölték neki, így edzői képességeiről, elképzeléseiről sem fogunk annyit megtudni, amennyit szeretnénk, főleg nem headsettel a fülében - igaz ezt ő teljesen másképp gondolja, de legalábbis kommunikálja: ÍME. Nem tudom hibáztatni azért, mert elvállalta, gyanítható, hogy nem is volt más választása, ha a Milannal akar maradni, mondjuk, hogy miért akarna, az megérne egy kérdést! Egy dolog biztos, Cristiant nem kell és nem is szabad bántania a szurkolóknak bármi történjék is, megteszik ezt majd azok úgyis, akik odaküldték a vágóhídra. Ennek az egész döntésnek egyetlen védhető oldala lenne – ha nem lenne az is egetverő hülyeség – az, ha azért ültették le most, hogy szokja a keretet, mert jövőre is vele képzeli el marha bácsi a Milan visszatérését a BL-be, ami ugye úgy vicc, ahogy van.
A fő mókamester is nép elé állt a héten szavaival, ezt úgy, ahogy illik szépen bekeretezve tárjuk szemeitek elé. Biztos, ami biztos, egy százas papírzsepit ajánlunk a most következő sorok mellé, hogy ki-ki vérmérséklete szerint a meghatódottságtól vagy a kíntól tudja törölgetni majd a nézőkéit. Én magam nem tudom eldönteni, hogy melyik a rosszabb, ha azt nézem, hogy érzelgősen próbál enyhítésért folyamodni utóbbi időszakbéli tevékenysége nyomán, vagy esetleg tényleg minden szavát komolyan gondolja, és emellett nem látja át, hogy ő sodorta olyan kilátástalan helyzetbe szerelmét "jó szándékú" döntéseivel, amilyenben hosszú-hosszú évek óta van.
Kedves Rossoneri barátok! A döntés, miszerint Cristian Brocchi lett a Milan edzője, sok vitát váltott ki. Természetesen minden vélemény jogos. Ez a választás az én felelősségem és ezt bárki szabadon kifogásolhatja, amit viszont nem lehet megkérdőjelezni, az a Milan iránt érzett szeretetem. Mindig is szerelmes voltam a Milanba és az elmúlt 30 évben hozott döntéseim mindig és kizárólag csak a Milan érdekeit szolgálták és mindazokét, akik szeretik a csapatot. Büszkén védem meg magam az első és az utolsó választásom miatt is. Az edzőváltások soha nem voltak divatban a Milan történelmében. Tisztázni szeretném viszont, hogy soha nem láttuk ilyen rosszul játszani a Milant. Ezt szem előtt tartva nem vártam meg a szezon végét. Tudjuk, hogy a legjobb döntést hoztuk a Milan érdekében.
Forrás: acmilan.hu
És, hogy ezek után mit várjunk a meccstől? Nem nehéz kitalálni, hogy 4-3-1-2-t, Jacket trequartistaként, harapható feszültséget, dekoncentrációt, a formációváltás is okozta zavarodottságot, zaklatott, nézhetetlen, szenvedő, stabilan védekezni igyekvő Milant, amelyben egyetlen egy ember lesz, aki elérheti, hogy ne kapjunk ki, vagy esetleg valami csoda folytán nyerjünk, ő pedig nem más, mint Mario Balotelli. Az ő technikai képessége az egyetlen, amiben ezen a ponton bízni tudok, függetlenül attól, hogy fejben, finoman fogalmazva harmatos szegénykém. Felszabadult, a váltás miatt új erőre és motivációra kapó Rossonerire ne számítson senki – akkor se lenne rá ok, ha otthon játszanánk, a Ferrarisban meg főleg nincs.
A Samp utóbbi 5 meccséből kettőt megnyert két X és egy vereség mellett, ezeken mindössze 3 gólt kapott a 7 rúgott mellé, úgyhogy tisztes, nyugodtságot sugárzó 8 pontos távolságból nézi jelenleg a kiesés ellen folytatott harcot. Eközben „csapatunk” utolsó 5-ös szériája arra volt jó a 3 vereséggel és a két döntetlennel, hogy nem csak az amúgy is elérhetetlen álom harmadik helynek nyomott egy pápát, hanem a negyediknek és az ötödiknek is, pedig az Inter is botlott, a Fiorentináról nem is beszélve és csak a Genoának köszönhető, hogy még mindig a hatodik helyen vagyunk. Ennek ellenére úgy vélem az EL-tól is jóval távolabb vagyunk most, mint egy hónappal ezelőtt.
Rúgtunk kemény három gólt a legutóbbi 5 meccsünkön, kaptunk rá hetet, ráadásul kétszer egymás után vezetésről kaptunk ki a múlt heti és az azt megelőző fordulóban és erre ezelőtt külön-külön se volt példa még a szezonban, nemhogy így egybe. Ellenfelünk 7-4-5-ös mutatója éppen a tabella derekára helyezi őket a hazai meccseken történő pontgyűjtögetés tekintetében, pont oda, ahová a Milan tartozik, az idegenbeli „szorgoskodását” figyelembe véve a maga 4-6-6-os eredménysorával, ami egyszóval simán a szégyen kategória és nem mellesleg szerintem az edző személyének ehhez jóformán semmi köze nincs. De ebbe bele se menjünk inkább, mert ha lófaszjóskánk azt mondja, hogy ennek a keretnek a BL-helyért kellene harcolnia – amire talán még lett volna is egy nagyon halovány esély, ha nem torpedózza meg belülről az egész sztorit az elvont agyából kipattanó marhaságaival – akkor az, bizony úgy is van. Legalábbis a saját kis értelmezhetetlen világában biztosan, és nehogy már ezt mi felül merjük bírálni.
A mérkőzést vasárnap este 20:40-es műsorkezdéssel, 20:45-től a DS1 élőben közvetíti, online pedig ITT és ITT keresgéljetek a jobb minőségű streamek után. Őszintén meg lennék lepődve, ha 3 ponttal térnénk haza, de ha esetleg mégis így lesz, akkor tudom, hogy miként kell majd örüljek, ugyanis a combok lelkes és helyes módon történő csapkodásának kivitelezésére a héten megfelelő tananyagot kaptunk a Milan edzésvideóinak köszönhetően.
