Mérkőzést megelőzően visszaolvastam egy régebbi bejegyzésünket, amiben az olasz kupa esélyekről írtunk és annak kapcsán az Európa Liga indulásról. Idéznék belőle: "jelen állás szerint a Milannak valami brutálisan szar szezonhajrát kellene produkálnia ahhoz, hogy jövőre a csütörtök estéinken ne kelljen a csapatért izgulni". Jelentem, tökéletesen sikerült elérni, hogy az EL-re egyetlen út maradjon: meg kell nyerni az olasz kupa döntőjét.
Alighanem felesleges különösebben részletezni, hogy erre elég csekély eséllyel lép pályára a Milan. Racionális érvekkel nem lehetne megindokolni hogyan nyerhetné meg a döntőt a csapat. A Juventus minden tekintetben erősebb. Jobb játékosok, jobb edző és nem utolsósorban jobb forma. A bajnokságban sikerült egy egészen szédületes sorozatot futniuk és végül a szezon eleji teljesítményhez képes váratlanul könnyen megnyerték a bajnokságot.
A két csapat között természetesen nincs akkora különbség, hogy azt ne lehetne ledolgozni egyetlen találkozón. Jó védekezéssel, főleg a pontrúgásokban és kontrákban bízva elképzelhető lenne Milan győzelem, ami jogos kérdés, hogy képes-e rá, ez a Milan és különösen Brocchi. Aki ugyebár kifejezetten azért került a kispadra, mert Mihajlovics alatt méltatlanul gyenge volt a támadás. Nos, az "offenzív" Brocchival 6 meccs alatt sikerült 6 gólt lőni, a bátor stílusában még 8 gólt is kapott a csapat, és hátul lényegesen nagyobb a baj, amit ez a statisztika sejtet. Még a legkisebb csapatok ellen is Donnarumma-bravúrok kellettek a pontszerzéshez. Múlt héten pedig a Roma ellen - ahol győzelmi kényszerben volt a Milan - a Farkasok olyan könnyedén játszottak, mintha "barátságos" meccsen lennének a Gyirmót ellen. Csak épp a Gyirmót képes volt ilyen körülmények között nyerni.
Itt jutunk el a következő pontig. Mihajlovics távozásakor valóban érezhető volt már, hogy gond lehet a motivációval, a csapatmorállal. Ez pedig Brocchi érkezésével nemhogy csökkent, de ritkán látott mélységekbe süllyedt. Körülbelül ahhoz a tavalyi Milanhoz lehet hasonlítani, ami Inzaghi irányításával hetekig képtelen volt meccset nyerni. Itt bizony megint megkerülhetetlen Berlusconi felelőssége a szerb elküldésekor. A szezon során ugyanis már volt hasonlóan rossz helyzetben a Milan és abból egy 12 meccses veretlenségi sorozattal lábalt ki. Elég valószínű, hogy nagyobb eséllyel lett volna képes visszaadni a hitet a játékosainak. Arról nem is beszélve, hogy a szerbbel a rangadókon tulajdonképpen jól teljesített a Milan, sőt mintha kifejezetten erre találta volna ki, a masszív védekezéssel és gyors kontrákkal. Olyannyira, hogy elküldése előtt egy teljesen vállalható mérkőzést játszott a csapat pont a Juventusszal. Hogy aláírnék-e hasonló teljesítményt? Nem, természetesen többet várok, csak azt nem látom erre hogyan kerülhet sor. De ha megtörténik, az mindenképpen csoda lesz.
És erre hogyan kerülhet sor? Nos, ez egy kupadöntő, ami a keret jelentős részének még az is lehet, hogy az egyetlen lehetőség, hogy valami komolyabb kupát nyerjen a karrierje során, ez önmagában komoly motivációt adhat. Egyébként összesen 13 olyan játékos van a keretben, aki karrierje során semmit nem nyert, és ez nem azért van, mert nagyon fiatal a keret. Egyébként nem meglepő módon a Juventusnál már nincs ilyen játékos, hiszen ők a bajnokságot idén épp megnyerték, zsinórban ötödik alkalommal. Természetesen az extra motiváció a keret egészét kell, hogy érintse, aki még egy kupadöntőn sem képes megfelelő hozzáállással pályára lépni, az úgy általában semmilyen szintű futballra nem lehet alkalmas, nemhogy a Milanhoz. Szóval itt egészen biztosan nem léphet pályára úgy senki, mintha ez egy barátságos meccs lenne.
És, hogy ez mire lehet elegendő? Nos, ez egy olyan kérdés, amire sejtjük a választ.
Végül érdemes pár szót említeni a várható kezdőcsapatról is, ami minden bizonnyal Brocchinak akkor is a végét jelenti, ha Berlusconi eddig ragaszkodott hozzá. Ugyanis minden bizonnyal a 4-3-3-as játékrendszert választja, ami teljesen indokolatlan és rossz döntés, mivel a világon csak a 4-3-1-2 alkalmas bármiféle futballra. Legközelebb talán Berlusconi maga ül le a kispadra és akkor nem kell tanácsokat osztogatnia, bábokat kineveznie, a döntés a kezében lenne.
Milan:(4-3-3) Donnarumma; Calabria, Zapata, Romagnoli, De Sciglio; Poli, Montolivo, Kucka; Honda, Bacca, Bonaventura.
A találkozót a Digisport 1 élőben közvetíti 20:25-ös kezdéssel, de streamvadászat is indulhat, mégpedig innen.
