Az idei év utolsó bajnoki fellépésére készül a Milan, amely hazai pályán búcsúzhat el a szurkolói nagy részétől szombaton kora este a közeli szomszéd Atalanta ellen.  Egy forduló ugyan még hátra van Karácsony előtt, de a csapat egyéb kötelezettségei miatt – magyarul olasz szuperkupa-döntőt játszik Dohában a Juve ellen – azon már nem fog szerepelni. A római kalkulált és előzetesen papírforma, de mégis a látottak után nagyon fájó vereség után /én konkrétan sokkal nyugodtabb és elfogadóbb lettem volna, ha csak simán kikapunk, akár nagyon is/ jó lenne, ha a csapat szépen tudná lezárni a bajnoki hadjáratát a zebra család által erősen megtépázott bergamói alakulattal szemben.

Az akkor még Európa egyik legjobb formájában lévő csapataként a Juve-Arénába merészkedő istennőt pillanatok alatt darabokra szedte a csíkos csikó papa, majd nem sokkal később – a már otthonába hazakullogott ellenfelünk – kapott még egy méretes sallert a kicsi zebrafiútól is. Úgyhogy kipukkanó félben van ez az Atalanta lufi, két 3-1-es vereség után talán a legjobb időben találkozunk velük és bár tarthatunk a meccstől, közel sem annyira, mint 1-2 hónappal ezelőtt tettük volna. Főként annak tudatában, hogy a Milan bőven erőn felül teljesített az eddigi mérkőzéseken, így kényszer nélkül, nyugodtan szállhat bele a meccsbe, azzal a tudattal, hogy bőven lesz rá esélye, hogy megnyerje azt.

Három fontos dolgot mindenképpen el lehet raktározni a hétfői farkasok elleni meccs kapcsán, az egyik, hogy még egy sok kulcsemberét nélkülözni kénytelen Milan is nagyon komolyan fel tudta venni a harcot az otthon kiváltképp erős Romával, ez pedig egyértelműen nem jelenthet mást, mint hogy Montella munkája valóban masszív alapokon fekszik, mert a számos hiányzó ellenére is megnehezítette egy sokkal jobbnak tartott csapat dolgát. Viszont az is kiderült, hogy a szerencse nem tud kitartani egy szezonon keresztül és most először maradt úgy pont nélkül a csapat, hogy igazán megérdemelte volna, hogy ne így legyen és ebben már komoly szerepe lehet a fontos, nélkülözhetetlen hiányzóknak is. És ez így egyértelműen megmutatja, hogy ezzel a kerettel nem lehet úgy végigtolni majd ezt a szezont, hogy a Milan képes legyen megtartani pozícióját a tabellán és esélyét arra, hogy végig harcban lehessen akár a harmadik helyért is.

Rég nem látott jó pozícióból várhatja majd a Rossoneri a januárt, és ha valamikor, akkor most tényleg érdemes lenne minden követ megmozgatni a téli transzferablak nyitvatartása alatt, de sajnos úgy tűnik, ettől egyre távolabb vagyunk. Jelenleg nemhogy a minőségi, de még a vajmi keveset érő mennyiségi keretváltozás lehetőségét is nagyon komoly fantáziával lehetne csak vizionálni, márpedig ha elmarad számunkra a januári mercato, akkor jó esély van arra is, hogy ez a csodás őszi szereplés az Európa-Ligára is csak épphogy elég legyen majd a végelszámolásnál. De ne szaladjunk ennyire előre, ezzel ráérünk majd akkor foglalkozni, ha eljön az ideje, most elsőször szorítsunk azért, hogy otthon tudjuk tartani a három pontot az Atalanta ellen, főleg, hogy ismét egy olyan forduló jön, ahol győzelme esetén csupán az a kérdés a Milan számára, hogy kicsit vagy nagyot nyer-e ezen a hétvégén.

Ugyanis megint egy olyan giornatához érkeztünk, ahol a Juve-Roma mellett Napoli-Torino és Lazio-Fiorentina mérkőzéseket rendeznek, és az Internek sem lesz könnyű a sassuolói kirándulás még akkor sem, ha a hazai csapat nem éppen legszebb arcát mutatja mostanában. A kékek lilák elleni derbije különösen érdekes lehet, a Fiorentina ugyanis ma (csütörtök) pótolja félbeszakított Genoa elleni bajnokiját és amennyiben sikerrel veszi az akadályt, akkor nagyon komolyan beszáll a harcba és egy újabb veszélyfaktor áll be a Milan háta mögött lévő már így sem kicsi sorba. A forduló érdemi részét mi kezdjük – előttünk még egy Empoli-Cagliari lesz – így lehetősége van rá a csapatnak, hogy egy nyugodt hétvégét kreáljon magának, amennyiben le tudja győzni a San Siróban az Atalantát. Hogy ezt milyen felállásban lesz esélye megtenni abba badarság lenne most mélyen belemenni, de elképzelhető, hogy sokkal közelebb lesz alapcsapatához a Milan, mint legutóbb volt.

Kucka visszatérése miatt ez már mindenképpen így lesz, de Bacca és Bonaventura szereplésnek lehetőségét sem lehet már most előre biztosan elvetni. Kockáztatni nem érdemes azért velük, mert csak vár még a Milanra egy kupadöntő Karácsony előtt, de azt remélem, hogy nem kell látnom majd, hogy emiatt bárki más is a pihentetés sorsára jut. Fontos meccs a Juve elleni, de úgy gondolom az Atalanta számukra kellemetlen vendégül látása még attól is fontosabb. A mérkőzés szombaton kora este 18 órakor kezdődik és a DS1 17:40-es felvezetése mellett élőben közvetíti, online pedig ITT és ITT találtok majd számotokra megfelelő képanyagot. Nehéz lesz, de nyerhető, viszont korántsem lehet úgy rátekinteni, hogy kötelező! A klub alapításának 117. évfordulóját a héten, a meccs napja előtt ünneplő Milannak azonban illene megoldania ezt a feladatot!