A címben megfogalmazott kérés tipikusan olyan, ami a futballon (sporton) kívül nem cseng annyira jól. Csak, hogy nagyon píszík legyünk, természetesen itt is a kisebb csapatokról van szó, akiket a mostani szezonban egész jó arányban sikerült legyőzni, mondhatni ez volt 2016 őszének legkellemesebb meglepetése. Remélhetőleg az új esztendőt is ebben a szellemben kezdi a csapat, ezúttal épp a Cagliari a soros.

A piros-fekete csapat remek alaphangot adott az ünnepeknek a karácsonyi szuperkupa győzelemmel, így megérdemelten vonulhattak félre családjaikkal és remélhetőleg ez a kis időszak elegendő volt ahhoz, hogy felöltsék elemeiket. Úgy érzem, hogy szurkolóként is jól jött pár hét a Milan nélkül, mert bár mindenképpen azt vallom, kedvelem a csapatot, az izgalomból is túl sok volt. Hiába, nem könnyű idegekkel bírni, hogy szinte minden találkozón az utolsó másodpercekig történhet valami. De a maratoni zabálás, NFL, darts és Premier League után jó lesz újra látni a srácokat a pályán. Pláne, hogy az ellenfél egészen kellemesnek ígérkezik.  

Persze ilyesmit félve ír az ember, ha mostanában blogol a Milanról, az idei szezonban pedig talán még hangsúlyosabb a dolog, bár azt el kell ismernünk, a végeredmény többnyire pozitív. Szóval készüljünk fel arra, hogy a meccs valószínűleg nem lesz sima, aligha sziporkáznak majd Bonaventuráék, de jó eséllyel meglesz a végén a győzelem. 

A Cagliari ugyanis tényleg elég hálás feladat, mert hiába tekinthetőek kiscsapatnak, a játékuk jóval izgalmasabb és szimpatikusabb, mint mondjuk az eredményes, de saját szurkolóit is halálra untató Chievo. Idén egyébként nincs is olyan nagy különbség a két csapat között pontok tekintetében, de vannak számok, amik tökéletesen rávilágítanak arra, miért lehet igazán szeretni következő ellenfelünket. A Cagliari ugyanis úgy áll a 14. helyen és tűnik jelen pillanatban teljesen biztosítottnak a bennmaradásuk, hogy -15-ös gólkülönbségük a liga öt leggyengébb teljesítménye között van. És, hogy ez miért jó, vagy épp szerethető?

Elsősorban azért, mert tényleg nem az a betömörülős csapat, gyakorlatilag bárkivel hajlandóak nyílt, de legalábbis az átlagnál nyíltabb csatába belebonyolódni. Olyan játékosokkal, mint a csatárlegenda Borriello természetesen nem nagy kunszt nézhető focit csinálni, az idei "menetelésben" neki is nagy szerepe van 17 meccsen szerzett 7 találatával, amivel egyben házi gólkirály a jó öreg Marco. Őt mindig szívesen látjuk a San Siróban, leginkább persze akkor, ha nem a Milan mezét viseli.

Ilyen mentalitással ne is lepődjünk meg azon, hogy - ellentétben mondjuk az Atalantával - nem épp a nagyok ellen tudnak jól teljesíteni, egyedül az Intert tudták megverni, ugyanakkor azt hozzá kell tenni: őket legalább idegenben csapták meg, azaz jó emlékekkel térnek vissza a San Siróba. A Romától is sikerült pontokat elcsípni, de ebből sokra ne következtessünk, az még augusztusban történt, vagyis elég távol van az a forma, mindkét csapattól. Ami viszont figyelemreméltó, hogy a Cagliari nem igazán tud kicsit kikapni. Íme néhány eredmény a szezonból.

• Juventus-Cagliari 4-0
• Cagliari-Fiorentina 3-5
• Lazio-Cagliari 4-1
• Torino-Cagliari 5-1
• Cagliari-Napoli 5-0

Az idei kilenc vereségükből ötöt nagyok ellen szedtek össze, ezalatt pedig 23 gólt kaptak (ez átlagban 4,6!), ennél a Milan egész évben hárommal kevesebbet kapott, pedig azért itt sem a Grande Milan védekezése állt össze és finoman szólva sem ez Montella erősebb oldala. Ilyen adatok mellett nem meglepő, hogy az idei bajnokságban kapott 42 találattal ebben a tekintetben az utolsó helyen áll a Cagliari. 

Nem nagyon kell gondolkodni tehát, hogy megtaláljuk a szárdok gyengéjét, de tényleg minden eshetőségre fel kell készülni. A Roma például első kézből megtapasztalhatta, miért nem érdemes lazán kezelni a Cagliarit. A fővárosi csapat ugyanis dobott el két pontot ellenük, hogy az 56. percig 2-0-ra vezettek. Utána viszont villant a Borriello-Sau kettős és góljaikkal kiegyenlítették a mérkőzést. Ezt pedig érdemes figyelembe venni, mivel a Milannál kifejezetten gyakori, hogy a vezető gól birtokában inkább visszaáll és a kontrákban bízik, a WhoScored szerint pedig alapból erősségük hátrányból visszajönni a meccsekbe. 

Ami a kezdőt illeti, panaszra nem nagyon lehet okunk. Bár hét elején még cikkeztek arról, hogy Bertolacci bekerülhet Locatelli helyére, a frissebb információk szerint mégis a fiatal középpályás lesz a védelem előtt. Várhatóan ott lesz a kezdőben az utóbbi időben bombaformában játszó Bonaventura, ami Niang teljesítményére is pozitív hatással lehet. Kérdéses lehet a center poszt, itt várhatóan az Olasz Kupához hasonló lesz a felállás, vagyis Bacca lesz a kezdő és Lapadula esetleg majd csereként érkezhet - remélhetőleg erre nem szorul rá a Milan, így inkább időmenedzsment céljából húz majd meg hasonló cserét Montella. Érdekesség, hogy a Milan Channel felállásában Antonelli a balhátvéd és De Sciglio csak a kispadon kap majd helyet, aminek egyébként kifejezetten örülnénk, mert DS finoman szólva sem volt meggyőző a szezon során. 

A mérkőzés vasárnap 18 órakor kezdődik, a DigiSport élőben közvetíti, streameket pedig innen vadászhattok.