Lehet valaki úgy a mezőny egyik leghasznosabb játékosa, hogy közben igazából alig akad jó megoldása? A tegnap este látott mérkőzés közben ez a gondolat nem hagyott békén Niang teljesítménye kapcsán. Akik látták a meccset alighanem értik mire gondolok, akik nem, nos ők a képek alapján dönthetnek. :)

Ezen a héten hétközi fordulót is rendeznek a Serie A-ban, ráadásul a Milanra rangadó vár: a Laziót fogadja a San Siróban Montella csapata. Ehhez a jeles alkalomhoz természetesen felvezető poszt is dukál, rendhagyó módon azonban nem elsősorban a leendő mérkőzésről lesz szó. Az ok egyszerű: a lejátszott négy mérkőzés után képet kaptunk Montella csapatáról és elképzeléseiről ezért részletesen is megvizsgáltuk, hogyan teljesített eddig a Milan. 

Aligha van most felemelőbb feladat e cikk írójának, mint a Milan soron következő mérkőzését beharangozni, ahhoz kedvet csinálni. Ilyen könnyű dolga, mint összerakni a szóban forgó témában néhány bekezdést nem mindennap van az ember fiának. Legutóbbi szemet gyönyörködtető, azokba könnyeket csaló produkciónk után szinte nincs is szükség szavakra, annyira adja magát, hogy péntek este mindenki a tv vagy a monitor elé fog meredni és epekedve várja az újabb felvonást, aminek a Luigi Ferraris stadion, avagy a Marassi szolgáltatja majd a hátterét a Sampdoria statisztabrigád szerepvállalásával karöltve a nagyérdemű számára.

A válogatottak mérkőzéseinek fenntartott szünet után folytatódnak a Serie A küzdelmei, a Milan a harmadik fordulóban az Udinese együttesét látja vendégül a San Siroban. Talán nem túlzás azt állítani, hogy továbbra sem övezi akkora érdeklődés a találkozót, mint általában egy bajnokit, nagyobb figyelmet szentelnek mindenhol a klub eladására, az új sportigazgató személyére, a jövőbeli mercatókra, stb. Való igaz, minden jel arra utal, hogy most már tényleg eladta Berlusconi a Milant, a napokban megérkezett az előzetes szerződésekben feltüntetett, szeptember közepéig kifizetendő 100 millió euró második része is, mai hírek szerint meg november 4-én lezárul az üzlet, a Sky Italia legalábbis ezt a dátumot jelölte meg a végeleges tulajdonosváltásra. Továbbá úgy tűnik, az új Galliani is megvan, frissebb infók szerint Fassone az Inter játékosmegfigyelő hálózatának vezetőjét, Massimiliano Mirabellit választotta a sportigazgatói posztra.

Az év első felvezető posztjában már utaltam rá, hogy igyekeztem távol tartani magam mindenféle tulajdonosváltással kapcsolatos írástól. Aki követte tavaly a Milannal kapcsolatos híreket ezen aligha ütközik meg, hiszen megállapodás már akkor is volt egy befektetővel, csak épp a pénz nem érkezett meg soha. A kínai konzorcium viszont nemrég húzott egy merészet és átutalta az ígért 100 millió második felét, ami már adhat bizakodásra okot.

Bár még éppen csak elkezdődött az iskola, mégis bizonyítványt osztunk. A "nebuló" nem más, mint a korábban transzfergurunak titulált Adriano Galliani. Tavaly láttuk, mire képes, ha kap 100 millió eurót igazolni, most bizonyíthatta képességeit "hazai pályán". Legalábbis pár éve még arról szólt a fáma, hogy Galliani a profi az olcsó/ingyenes játékosok megszerzésében.

Most, hogy már eltelt a megfelelő mennyiségű idő az elég idegesítőre sikeredett Napoli elleni csörte óta, itt az idő, hogy nagy vonalakban mi is pontot tegyünk az ügy végére és emellett egy kicsit más vizekre is evezzünk. A hat gólt és tucatnyi lapot hozó mérkőzés után bőven maradhatott hiányérzet a Milan játékosaiban és szurkolóiban egyaránt. Önmagában is egy nagyon furcsa lefolyású mérkőzés volt ez a szombat esti csörte, és ahogy vártuk is a felvezetőben, meccsben tudott lenni a csapat a találkozó jó részében, de végén már esélye sem volt és ebben ugyanannyira hibás az egyenlítés után visszább vevő Milan, mint Paolo Valeri, aki csak a pillanatra várt, mikor segíthet a Napolinak.

Az első idegenbeli fellépésére készül szombat este a Milan a Serie A új idényében és rögtön a papíron egyik legkeményebb fába kellene belevájnia tompácska körmeit. Egyelőre tényleg maradjunk meg ennél a nem egészen tényszerű megközelítésnél, ugyanis a Partenopei nemcsak legélesebb, legfélelmetesebb fegyverét vesztette el a mercato alatt, de az első forduló legnagyobb meglepetését is okozta azzal, hogy pontokat hagyott az újonc Pescara otthonában és csupán a csereként beálló Mertens duplájának köszönheti a totális égéstől való megmenekülését. És bár most hazai pályán bizonyíthatják, hogy van még bennük bőven erő Higuain nélkül is, azért ott is nagyon szezon eleje van még és így akár meccsben is lehet a Milan – ideig-óráig mindenképp, aztán, hogy a végét mennyire bírjuk az már más kérdés, mert a Torino ellen úgy tűnt, hogy jelenleg 70 percre van kalibrálva erőnlétileg a Rossoneri alakulat.

A Milan nagy csatában, utolsó percben védett büntetővel tudta legyűrni a Torino csapatát. A Rossoneri már 3-1-re is vezetett,amikor a hajrában az egyre jobb támadásokat vezető Torino szépíteni tudott, majd egy megkajált műesést követő tizenegyesből az egyenlítő találatot is megszerezhette volna. Végül mégis Montella ölelgethette hálásan 17 éves kapusát, aki egyből a meccs egyik hősévé lépett elő.

Ha az lenne a cél, hogy marketingkampányt építsek a Milan következő szezonjának népszerűsítésére, aligha a fentebbi szlogennel tenném. Mivel azonban ilyen szándékaim nincsenek, bátran ki merem jelenteni, hogy tényleg minden idők egyik legérdektelenebb szezonja következik a Milan szempontjából. Erről olvashattok a továbbiakban részletesen.